Szupervízió mint tanulás III.

A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén

A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált  tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén

A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a „tanulás tanulása” definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat) alapvető ismereteivel. 

3. félév: Reflexió és visszacsatolás a szupervízióban 

• A reflexió és a visszacsatolás definíciója 

• A reflexió neurobiológiája 

• Érzelmek szerepe, helye a szupervíziós folyamatokban 

• Empátia és azonosulás 

• Érzelmi intelligencia 

• A visszacsatolás adásának és elfogadásának kiindulási pontjai és szabályai 

• A visszacsatolás értéke 

• Mit nem hívunk visszacsatolásnak?

Részvétel az előadásokon

Kutatómunka elvégzése

Prezentáció készítése

Andersen, Tom: A visszajelző csoport, in Tom Andersen (szerk.): A visszajelző csoport. Párbeszéd a párbeszédről, Animula, Budapest, 1994, 19-102.

Tomm, K.: A beavatkozó interjúzás II. A reflexív kérdezés, in Biró Sándor – Komlósi Piroska (szerk.): Családterápiás olvasókönyv, Animula, Budapest, 2001, 86 – 101.

Tomm, K.: A beavatkozó interjúzás III. Mikor tegyünk fel oknyomozó, cirkuláris, stratégiás vagy reflexív kérdéseket?, in Biró Sándor – Komlósi Piroska (szerk.): Családterápiás olvasókönyv, Animula, Budapest, 2001, 101-117.

Penn, P.: Az „előrecsatolás” technikája. Jövőre irányuló kérdések, jövő-tervezés, in Biró Sándor – Komlósi Piroska (szerk.): Családterápiás olvasókönyv, Animula, Budapest, 2001, 118-132.

Ajdukovic, Marina et al.: ECVision. A szupervízió és a coaching európai fogalomtára és kompetenciaprofilja, MSZCT, Budapest, 2016.

Dweck, Carol S.: Szemléletváltás. A siker új pszichológiája, HVG Könyvek, Budapest, 2020.

Tatschl Siegfried: Pillantás- a kapcsolat mikroanalízise, Szupervízió & Coaching. A Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társaságának lapja 8 (2010/2) 44-73.

Watzlawick, Paul – Weakland, John H. – Fisch, Richard: Változás. A problémák keletkezésének és megoldásának elvei, Animula, Budapest, 2008.

Watzlawick Paul: A helyzet reménytelen, de nem súlyos, Helikon, Budapest, 1989.

Wilson, Timothy D.: Ismeretlen önmagunk. A tudattalan megközelítése, Háttér Kiadó, Budapest, 2010.