Rólunk

A II. világháború előtt Magyarországon több szerzetesrend maga gondoskodott növendékeinek teológiai képzéséről: saját főiskolát tartott fenn számukra. A tanítórendeket erre szinte rá is kényszerítette a közoktatás fejlődése: a múlt század végétől törvény írta elő, hogy középiskolában csak egyetemi diplomával rendelkező tanárok taníthatnak. A ciszterciek, bencések, piaristák ekkor nyitották meg saját hittudományi főiskolájukat, avval a céllal, hogy növendékeik a teológiai tanulmányokkal párhuzamosan folytathassanak egyetemi tanulmányokat is az általuk választott szakokon.

1950-ben a megmaradt három férfi szerzetesrend tevékenységét az állam a lehető legszűkebbre korlátozta: két-két gimnáziumot tarthattak fenn, összesen nyolc osztállyal, tizenhat tanárral, a rendi növendékek összlétszáma nem haladhatta meg a tizennégyet. Mindhármuknak sikerült azonban hivatalosan is megtartaniuk saját rendi főiskolájukat. Ez lehetővé tette, hogy néhány teológiai tanár rendi keretben maradhatott, a növendékek pedig védettebb környezetben tanulhatták a teológiát. Bár 1948-ban már fölmerült egy közös tanárképző főiskola ötlete, a nem sokkal később kialakult helyzetben előnyösebbnek látszott az engedélyezett intézmények önálló fenntartása.

Az 1990-es változások nyomán több szempontból is új helyzet alakult ki.

  1. A négy évtizedes kényszerszünet után újrainduló szerzetek nem voltak abban a helyzetben, hogy egykori teológiai képzésüket újraszervezzék. Az egyházmegyei szemináriumok helyett az elöljárók szívesebben küldték szerzetes főiskolára fiataljaikat. Így természetesen adódott, hogy a piaristák főiskoláján 1991-től otthonra találtak 6–8 különböző szerzetesrend növendékei, a csornai premontrei fiatalok pedig Pannonhalmán, a bencéseknél tanultak teológiát.
  2. 1994-ben megszületett a Sophia teológiai főiskola, a Szent Gellért Hittudományi Főiskola kihelyezett tagozataként. Célja az volt, hogy – Magyarországon eddig ismeretlen kezdeményezésként – fiatal szerzetesnők részére biztosítson főiskolai szintű teológiai képzést. Mivel pedig a nővérek lekötöttsége igen nagy, képzésüket csak tömbösített formában, téli és nyári bentlakásos intenzív kurzusokkal lehetett megoldani. Az első évfolyam 1998-ban végzett, és kapott hittanári és lelkipásztori munkatársi diplomát, az utolsó kurzus pedig – immár a Sapientia Főiskola növendékeként – 2008-ban fejezte be tanulmányait.
  3. Az új felsőoktatási törvény 1993-ban kötelezően előírta minden állami és az állam által elismert egyházi vagy alapítványi egyetem és főiskola akkreditációját, tudományos szempontú minősítését. A törvény szerint csak akkreditált intézmények részesülhetnek állami támogatásban, és adhatnak ki az állam által is elismert egyetemi vagy főiskolai diplomát. A magas színvonalú képzés elsődleges feltétele, hogy legyen elegendő számú és megfelelő minősítésű oktatója az intézménynek.

A bencések, ferencesek és piaristák ekkor jutottak arra az elhatározásra, hogy egyesítik főiskolájukat. Be kellett látniuk: az erők fölösleges pazarlása, hogy tucatnyi hallgató részére önálló tanári kart tartanak fenn. A megnövekedett lehetőségek sokféle munkára szólítják el a rendtagokat. Hatékonyabb, magasabb színvonalú, gazdasági szempontból is előnyösebb képzést lehet folytatni egy közös főiskolán, amelynek tanári karát elsődlegesen a három alapító rend tagjaiból válogatják össze. Megszűnik az a belterjesség, amely minden jószándék ellenére eddig jellemezte e rendek teológiai képzését, s létrejöhet egy olyan, a kor színvonalán álló főiskola, amely nemcsak az akkreditáció kívánságainak képes megfelelni, hanem valóban versenyképes és párbeszédre kész társa lehet az ország egyéb főiskoláinak vagy akár egyetemeinek.

A rendi főiskolák egyesítése összhangban állt a magyar felsőoktatásban megindult reformfolyamattal, amelyben első helyen állt az integráció: a negyvenes évek végén szétdarabolt egyetemek újraegyesítése. (Akkor ugyanis – szovjet mintára – megszüntették a tudományok egyetemét átfogó hagyományos universitas-okat, és helyükbe egy-egy tudományágra specializálódott ún. szakegyetemeket hoztak létre.) Magyarországon így az európai átlagnál jóval nagyobb számú felsőoktatási intézmény működött, kevesebb hallgatóval, mint más, fejlettebb országokban. Az integrációhoz a kormányzat – a Világbanktól fölvett kölcsön felhasználásával – költségvetési támogatást is biztosított.

Az integráció csak az állami intézményekre vonatkozott ugyan, de pályázhattak egyházi intézmények is. Így történt, hogy a Szent Gellért Hittudományi Főiskola (kihelyezett tagozatával, a Sophia Főiskolával együtt), a Ferences Hittudományi Főiskola és a Kalazantínum Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola élt ezzel a lehetőséggel, bejelentette egyesülési szándékát, és benyújtotta intézményfejlesztési tervét az integrációs pályázaton. (A kezdeti szakaszban meghívásukra részt vett a zirci Szent Bernát Teológiai Főiskola is, ők azonban végül mégis a különállás fenntartása mellett döntöttek.) Az új integrált főiskola a „Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola” nevet kapta. Létrejöttének hivatalos dátuma a magyar törvények szerint: 2000. január 1.

1996. április 15.

A négy rend elöljárója és a négy főigazgató közös szándéknyilatkozatot ír alá a Sapientia Szövetség létrehozásáról, és kérik Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztertől az Országgyűlés által történő jóváhagyást. A szövetség, illetve az integrált főiskola megalakításának szervezési munkáit a fenntartó rendek vezetőinek megbízásával Lukács László, a Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola főigazgatója vállalja.

 

1996. szeptember 1.

Módosítják a Felsőoktatási Törvényt, elrendelve, hogy a társulni kívánó felsőoktatási intézményeknek először szövetséget kell alkotniuk, amely előkészíti a teljes integrációt. Két éves átmeneti állapot után válik lehetővé a társult intézmények teljes integrációja.

 

1997. április 30.

A fenntartók létrehozzák a „Szerzetesi Hittudományi Főiskolákat Fenntartó Intézmények Konferenciáját”, hogy a készülő szövetség, illetve az ebből kialakuló főiskola fölöttes egyházi hatósága legyen. A Konferencia felhatalmazást ad a főiskoláknak a Sapientia Szerzetesi Főiskolai Szövetség létrehozására az ideiglenes SzMSz alapján. Megalakul a szövetség szenátusa, és elindítja a szövetség jóváhagyatási eljárását.

 

1997. június

Megjelenik a felsőoktatási integrációt szabályozó törvényerejű rendelet. Az integrációkat pályázat útján kell elfogadtatni, amely egyúttal világbanki támogatásra is feljogosítja a nyertes intézményeket. A Sapientia Szövetség beadja integrációs pályázatát.

 

1997. október

Az intézményfejlesztési tervek pályázatán a Sapientia bizonyult a legjobbnak, és így elsőként dolgozhatta ki a pénzügyi támogatás konkrét felhasználására vonatkozó beruházási pályázatát. Ez év elejére alakult ki az integrációban sikeresen pályázó intézmények első csoportja: a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem mellett a Nyíregyházi Főiskola és a Sapientia Főiskola foghat hozzá állami forrásokból azokhoz a beruházásokhoz, amelyek szükségesek képzési reformjaik megvalósításához.

 

1997. november 7.

A négy szerzetesrend és a négy főiskola képviselői levelet intéznek Magyar Bálint miniszterhez, hogy segítse elő a szövetség törvényi elismertetését 1998. január 1-vel.

 

1997. november 19.

Megkezdődik az Intézményfejlesztési Terv (IDP) elkészítése Lukács László és Draskovits Imre irányításával.

 

1998. április 30.

Elkészül és határidőre beadásra kerül az IDP, amely 600 millió Ft támogatást céloz meg az új intézmény számára.

 

1998. május

A választások nyomán új kormány alakul. Az új oktatási kormányzat az integrációt kötelezővé teszi, és minden állami felsőoktatási intézményre kiterjeszti. 1999 elejére elkészítik az ország felsőoktatási intézményeinek új, integrált hálózatát. A parlament által júniusban elfogadott törvény szerint 2000. január 1-jétől az állam 17 egyetemet és 13 főiskolát működtet.

 

1998. július 2.

Mivel az IDP-pályázat sikeres volt, a Sapientia lehetőséget kapott arra, hogy részt vegyen a pályázat következő fordulóján, és elkészítse az Intézményi Beruházási Tervet (CIP) október 31-ig. Az előkészítés alatt álló integrált főiskola közös tevékenységeket kezd: továbbképzések szervezése, egységes könyvtárrendszer előkészítése, tantervek összehangolása, adminisztráció és gazdálkodási rendszer egységesítése.

 

1998. augusztus 31.

A négy szerzetesfőiskola és az azokat fenntartó szerzetesrendek szándéknyilatkozatban kötelezik el magukat a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Szövetség, majd két év elteltével az azt felváltó Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola létrehozására. Kötelezettséget vállalnak az IDP-ben foglaltak végrehajtására. Az integrációval létrejött új főiskola székhelye a három fenntartó szerzetesrend közti megállapodás értelmében a piaristák budapesti, Duna-parti épülete, amely ekkor még az ELTE BTK használatában van: Budapest, V., Pesti Barnabás utca 1. Az épületrészt a Piarista Rend a létrejövő Sapientia Főiskola rendelkezésére bocsátja. A fenntartók és a rend közti megállapodás értelmében a bérlet 30 évre ingyenes használatot biztosít a főiskolának, ennek fejében viszont a Sapientia a világbanki támogatásból rekonstruálja a főiskolát (könyvtárral, kollégiummal). A megállapodás értelmében a főiskolai kollégiumot a bencések és a ferencesek átengedik a piarista növendékház kizárólagos használatára.

 

1998 végéig

A Szövetségben részt vevő mindegyik főiskolán lezajlik a MAB intézményi akkreditációja. A főiskolákat a készülő egyesülésre való tekintettel akkreditálják.

 

1999. január 7.

A fenntartó szerzetesrendek vezetői és a főigazgatók levelet intéznek Pokorni Zoltán miniszterhez, kérve, hogy a Ftv. módosított mellékletében már az integrálódott főiskolát tüntesse fel, a Sapientia Szövetséget pedig ismerje el jogi személynek.

 

1999. március

A ciszterci rend kiválik a szövetségből.

 

1999. február–május. Létrejön a Tanulmányi és Oktatási Bizottság, amely kidolgozza a vatikáni jóváhagyáshoz szükséges dokumentumokat, továbbá az integrált főiskola SZMSZ-ét. Fokozatosan kiépül a szükséges adminisztrációs apparátus is.

 

1999. május 15.

A Fenntartói Konferencia elfogadja az új főiskola SzMSz-ét, és a Katolikus Nevelés és a Szerzetes (CIVS-CSVA) Kongregációba beadja a szükséges dokumentumokat a vatikáni jóváhagyás elnyerése érdekében.

 

1999. július 4.

A Sapientia Főiskola állami elismerést nyer: kihirdetik az 1999. évi LII. törvényt „a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról”. Ennek 2.§. (2) pontjában a törvény „elismeri és hozzájárul” a Sapientia Főiskola létrejöttéhez.

 

1999. október 27.

A Sapientia tanulmányi rendjét a Katolikus Nevelés Kongregációja 1999. július 22-i, 1038/99/2 sz. levelével jóváhagyja. A CIVCSVA 1999. október 27-én kelt, AG 47-1/99 sz. levelével létrehozza a Sapientia Főiskolát, és hat évre ad experimentum jóváhagyja szabályzatát.

 

1999. november 29.

A Fenntartói Konferencia elnöke levélben tájékoztatja a székhely megyéspüspökét, Paskai László bíborost a Sapientia létrejöttéről, jóváhagyásáról.

 

1999. november 30.

Megállapodás jön létre arról, hogy a 2000/2001. tanévtől kezdve a Ward Mária Hitoktatóképző Tanfolyam négy éves képzéssé alakul, mint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola hittanári szakának Ward Mária esti tagozata.

 

2000. január 1.

Az 1999/LII. törvény értelmében jogilag is létrejön a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola. A főiskola fenntartói konferenciája Lukács László piarista atyát nevezi ki főigazgatónak, amelyet állami részről megerősít Orbán Viktor miniszterelnök.

 

2000. január 8.

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola hivatalos alakuló ünnepségén a három fenntartó szerzetesrend vezetője szentmise keretében aláírja az alapító okiratot az Angolkisasszonyok templomában. Ezt követően rendezik meg a Sapientia első tanulmányi napját Nemeshegyi Péter SJ előadásával a teológia alapkérdéseiről.

 

2000. január–május

A Piarista Tartományfőnökség megbízásából László Tamás építészmérnök és irodája elkészíti a Duna-parti piarista épületkomplexum felújításának tervét az elvi építési engedély megszerzéséhez.

 

2000. február 18.

A Sapientia beruházási terve (CIP) hivatalos elfogadást nyer.

 

2000. március 3.

Az Oktatási Minisztérium és a Sapientia képviselői aláírják a keretszerződést a beruházásra, amelyben az OM 5 millió USD erejéig támogatja a Sapientia beruházását. A program három projektet tartalmaz: az új főiskolán „az oktatás anyagi és adminisztratív feltételeinek megteremtése; intézményi könyvtár kialakítása; kollégium kialakítása”. A Sapientia vállalja az intézményi reformok végrehajtására kidolgozandó cselekvési terv elkészítését és annak időarányos végrehajtását. A beruházás koordinálását öt tagú Intézményi Beruházási Bizottság végzi (a Sapientiát a főigazgató és a főtitkár, az OM-et három tag képviseli).

Az elvi építési engedély elnyerése és az OM-mel kötött szerződés alapján már a világbanki előírások szerint történik a tervező, a bonyolító és a kivitelező kiválasztása az integrált Sapientia Főiskola, továbbá a könyvtár és a kollégium részére szükséges helyiségek rekonstrukciójához. A tervezői megbízást László Tamás építészmérnök és irodája nyeri el, a bonyolító az Óbuda-Újlak Kft, a kivitelező pedig a Kivitelezők a Magyar Felsőoktatásért konzorcium. A pályáztatások, a tervezés, a szükséges engedélyek beszerzése egész éven át folyik.

 

2000 szeptemberében

Elkezdődik az integrált főiskola első (2000-2001.) tanéve. A tanítás a piaristák Duna-parti épületének néhány tantermében folyik, az adminisztráció a Ferenciek terén, a Vigilia Kiadó helyiségeiben végzi munkáját.

1. Előzmények

A II. világháború előtt Magyarországon több szerzetesrend saját főiskola fenntartásával gondoskodott növendékeinek teológiai képzéséről. A főiskolák alapítását a tanítórendek esetében a Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére elfogadott, a középiskolákról és a középiskolai tanárokról szóló 1883. évi XXX. törvénycikk is ösztönözte, amely a gimnáziumi tanítás feltételeként egyetemi végzettséget írt elő. A pannonhalmi főapátság 1870-ben alapított hittudományi és tanárképző főiskolája mellett e törvényi változás hatására jött létre többek között a zirci ciszterci apátság főiskolája (Bernardinum) és a piarista rendtartomány főiskolája (Kalazantinum), amely a növendékek egyetemi tanulmányaival párhuzamosan tette lehetővé a hittudományi végzettség megszerzését. A ferences rend provinciáinak önálló teológiai képzését a XX. század eleji rendi reformok állították vissza, a Szűz Máriáról nevezett (mariánus) rendtartomány főiskolája Szombathelyen, a Kapisztrán Szent János nevezett (kapisztránus) rendtartomány főiskolájának teológiai képzése Gyöngyösön működött.
A II. világháborút követő rövid átmeneti időszak után a megszálló szovjet hadsereg támogatásával fokozatosan kiépülő kommunista diktatúra tudatos egyházellenes politikát folytatott: 1947-ben megszüntették a felekezeti hovatartozás anyakönyvezését, 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, 1949 szeptemberétől megszüntették a kötelező iskolai hittanoktatást, 1950 szeptemberében – a szerzetesközösség elleni fellépés betetőzéseképpen – törvényerejű elnöki rendelettel megvonták a hazai szerzetesrendek működési engedélyét, vagyis betiltották a szerzetesi életet Magyarországon, a szerzeteseket pedig, nem ritkán erőszakkal, a rendházak elhagyására kényszerítették. A pártállami szervekkel folytatott tárgyalásoknak köszönhetően – súlyos korlátozások mellett – végül három férfi szerzetesrend (a bencés, a piarista és a kapisztránus ferences) és egy női kongregáció (a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek) működését engedélyezték. A fennmaradt rendek két-két gimnáziumot tarthattak fenn összesen nyolc osztállyal és tizenhat tanárral, a rendi közösségek maximális létszámát 72 főben, a növendékek összlétszámát 14 főben korlátozták. Bár már 1948 körül felmerült, hogy a szerzetesi hittudományi és tanárképző főiskolákat egyesítsék, végül mindhárom férfi szerzetesrend saját teológiai főiskolájának megőrzése mellett döntött, hogy növendékei számára a legvédettebb környezetet biztosíthassa és hogy képzett teológiai tanárait, legalább részben, rendi keretek között tarthassa.
A katolikus egyházra és a szerzetesrendekre vonatkozó megszorítások csak negyven évvel később, a rendszerváltozás idején szűntek meg, amikor 1989 tavaszán a népköztársaság vezetése előbb informálisan jóváhagyta a betiltott szerzetesrendek újraszervezését, majd 1990 februárjában a Minisztertanács és Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felbontotta a katolikus egyház működését illetően 1950-ben megkötött állam és egyház közötti megállapodást, amit követően a Szentszék – amely a megállapodást a kezdetektől illegitimnek tekintette – helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. A szerzetesrendek jogi helyzete az országgyűlés által elfogadott lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvénnyel tisztázódott, amely biztosította a szerzetesközösségek elismerését és szabad működését. A szerzetesrendektől elkobzott ingatlanok és birtokok ügyét a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény próbálta orvosolni. A törvény által biztosított lehetőséggel számos közösség élt, köztük a piarista rendtartomány nevében Jelenits István Sch.P. tartományfőnök is kezdeményezte az államnál a piaristák – ma a Sapientiának is otthont adó – Duna-parti épületkomplexumának visszaszolgáltatását.
A négy évtizednyi szünet után újraszerveződő rendi közösségek a növendékek teológiai képzéséhez az egyházmegyei szemináriumok helyett előnybe részesítették a működő szerzetesi hittudományi főiskolákat, így 1991-től a piaristák Budapesten működő Kalazantinum Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskolája hat-nyolc rend fiataljait képezte, míg a pannonhalmi bencés Szent Gellért Hittudományi Főiskola a csornai premontrei növendékek képzését vállalta. Magyarországon újszerű kezdeményezésként a szerzetesnők képzésére 1994-ben, a Szent Gellért Hittudományi Főiskola kihelyezett tagozataként jött létre a Sophia teológiai főiskola, amely – a nővérek életviteléből és tevékenységeiből adódó kötöttségekre tekintettel – a nyári és téli időszak alatt bentlakásos formában, intenzív, tömbösített képzési rendben nyújtott hitéleti képzéseket. Az első évfolyam 1998-ban vehette át hittanári és lelkipásztori munkatársi oklevelét, míg az utolsó évfolyam 2008-ban, immár a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola hallgatójaként zárta tanulmányait.

A rendszerváltozást követően az első szabadon választott országgyűlés 1993. évi LXXX. törvény elfogadásával a felsőoktatás átfogó reformjába kezdett: egyrészt az állami támogatáshoz és az államilag elismert egyetemi vagy főiskolai diploma kiállításához kötelező jelleggel előírta minden felsőoktatási intézmény akkreditációját és tudományos minősítését, másrészt célként jelölte meg a szétaprózódott magyar felsőoktatási intézményrendszer átalakítását és a – korábban szovjet mintára egy-egy tudományág oktatására kialakított – szakegyetemek és -főiskolák tudományegyetemi integrációját. Jóllehet az integráció, amelyhez a Világbanktól felvett kölcsön felhasználásával a kormányzat költségvetési támogatást is rendelt, csak az állami intézmények számára volt kötelező, az integráció megvalósításához egyházi intézmények is pályázhattak támogatásért.
A jogszabályi változások, az oktatás színvonalának emelése iránti igény, valamint a gazdasági és szervezési szempontok ösztönzésére a bencések, ferencesek, piaristák és ciszterciek hittudományi főiskoláik integrációja mellett döntöttek. Az integrációval létrejövő új főiskolának a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola nevet adták.

2. A főiskola alapítása, állami akkreditáció és egyházi affiliáció, szervezet

A bencés, ferences, piarista és ciszterci rend elöljárói és az általuk fenntartott négy főiskola (Szent Gellért Hittudományi Főiskola és kihelyezett tagozata, a Sophia, a Ferences Hittudományi Főiskola, a Kalazantinum Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola, valamint a Szent Bernát Teológiai Főiskola) főigazgatói 1996. április 15-én szándéknyilatkozatot írtak alá a Sapientia Szövetség létrehozásáról és kérelmezték Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztertől a Szövetség törvényi jóváhagyását. Az integráció szervezési munkáival a fenntartó rendek vezetői Lukács Lászlót, a Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola főigazgatóját bízták meg. A társulni kívánó felsőoktatási intézmények szövetségbe való tömörülését a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXI. törvény feltételként határozta meg, amelynek szellemében a fenntartók 1997. április 30-án – felettes egyházi hatóságként – létrehozták a Szerzetesi Hittudományi Főiskolákat Fenntartó Intézmények Konferenciáját, amely az ideiglenes Szervezeti Működési Szabályzat (SzMSz) alapján felhatalmazást adott a főiskoláknak a Sapientia Szerzetesi Főiskolai Szövetség létrehozására, megalakította szenátusát és elindította a Szövetség jóváhagyására irányuló kérelem előkészítését.
A felsőoktatási törvény újabb módosítása, az 1997. évi CXXVI. törvény az intézményi integráció folyamatát és a világbanki támogatás elnyerését pályázathoz kötötte. A Szövetség által benyújtott pályázatot 1997 októberében a bírálók a legjobbnak ítélték, ezáltal lehetőség nyílt a pénzügyi támogatás felhasználására vonatkozó beruházási pályázat benyújtására. Az Intézményfejlesztési Terv (IDP) kidolgozása Lukács László és Draskovits Imre irányításával 1997. november 19-én vette kezdetét, az 1998. április 30-án benyújtott pályázat 600 millió forint támogatást célzott meg az új intézmény számára. Az IDP-pályázat elfogadását követően, 1998. július 2-án a Szövetség zöld utat kapott arra, hogy az Intézményi Beruházási Terv (CIP) elkészítésével részt vegyen a pályázat következő fordulóján. Időközben a Szövetségben részt vevő mindegyik főiskolán lezajlott a minősítési eljárás és a főiskolákat a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) a készülő egyesülésre való tekintettel akkreditálta.
A rendi elöljárók és az integrációra készülő főiskolák főigazgatói 1998. augusztus 31-én jegyzett szándéknyilatkozatukban megerősítették elkötelezettségüket a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Szövetség, majd két év elteltével az azt felváltó Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola létrehozására, egyben kötelezettséget vállaltak az IDP-ben foglaltak végrehajtására. Az integrációval megalakuló új főiskola székhelye a szerzetesrendek közötti megállapodás értelmében a piaristák budapesti, ekkor még az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának használatában lévő Duna-parti épülete lett. Az épületre a piarista rendtartomány 30 évre ingyenes használatot biztosított a főiskolának, ennek fejében a Sapientia vállalta, hogy a világbanki támogatásból rekonstruálja a leromlott állagú épületet, amelyben könyvtárat és kollégiumot is létrehoz, valamint, hogy a főiskolai kollégiumot a bencések és a ferencesek átengedik a piarista növendékház kizárólagos használatára.
1999. január 7-én a fenntartó szerzetesrendek vezetői és a főigazgatók levélben kérték Pokorni Zoltán oktatási minisztert, hogy a felsőoktatási törvény mellékletének módosításában már az integrálódott főiskolát tüntesse fel és a Sapientia Szövetséget ismerje el jogi személynek. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola végül 1999. július 4-én nyert állami elismerést a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. törvény kihirdetésével, amelynek 2.§. (2) pontjában az országgyűlés hozzájárult az új főiskola létrejöttéhez. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola jogi értelemben 2000. január 1-én alakult meg. A Fenntartói Konferencia Lukács László piarista atyát nevezte ki főigazgatónak, akit a felsőoktatási törvény értemében Orbán Viktor miniszterelnök nevezett ki. 
1999 tavaszán létrejött a Tanulmányi és Oktatási Bizottság és megkezdődött a főiskola egyházi jóváhagyásához szükséges dokumentumok előkészítése, valamint megszületett az új főiskola SzMSz-e. 1999 márciusában a ciszterci rend kivált a főiskolai szövetségből. A Fenntartói Konferencia, immár a ciszterciek nélkül, 1999. május 15-én elfogadta az új szervezeti működési szabályzatot, és a szentszéki jóváhagyás elnyerése érdekében beadta a szükséges dokumentumokat a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjához (Congregatio pro Institutis Vitae Consecratae et Societatibus Vitae Apostolicae, CIVCSVA). A főiskola tanulmányi rendjét a Katolikus Nevelés Kongregáció 1999. július 22-i, 1038/99/2. számú levelével hagyta jóvá, míg a CIVCSVA 1999. október 27-én kelt, AG 47-1/99. számú levelével egyházi részről is létrehozta a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolát, és hat évre ad experimentum jóváhagyta annak szabályzatát. A Fenntartói Konferencia elnöke 1999. november 29-én levélben tájékoztatta Paskai László OFM bíborost, prímást, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érsekét a Sapientia létrejöttéről és szentszéki jóváhagyásáról.
1999. november 30-án megállapodás született arról, hogy a 2000–2001. tanévtől kezdve a Ward Mária Hitoktatóképző Tanfolyam négyéves képzéssé alakul mint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola hittanári szakjának Ward Mária esti tagozata.
A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola hivatalos alakuló ünnepségére 2000. január 8-án került sor, az angolkisasszonyok Váci utcai Szent Mihály templomában, ahol a három fenntartó szerzetesközösség vezetője szentmise keretében aláírta az alapító okiratot. Az alakuló ünnepség a Sapientia első tanulmányi napjával lett teljes, amelyen Nemeshegyi Péter SJ a teológia alapkérdéseiről tartott előadást.

A piarista tartományfőnökség az elvi építési engedély megszerzéséhez László Tamás építészmérnököt és irodáját bízta meg a Duna-parti piarista épületkomplexum felújításának megtervezésével, az előzetes tervek 2000 májusában készültek el. A Sapientia beruházási tervének (CIP) 2000. február 18-i, hivatalos elfogadását követően a főiskola és az Oktatási Minisztérium képviselői 2000. március 3-án írták alá a beruházásról szóló keretszerződést, amely 5 millió amerikai dollár támogatást biztosított az épület felújításához, az intézményi könyvtár és kollégium kialakításához. A beruházás koordinálására öt tagú Intézményi Beruházási Bizottság formálódott, amelyben a Sapientiát a főigazgató és a főtitkár képviselte, míg az Oktatási Minisztérium három delegálttal vett részt a munkában. A minisztériummal kötött szerződés alapján a tervező, a lebonyolító és a kivitelező kiválasztása világbanki előírások szerint történt, a tervezői megbízást László Tamás építészmérnök és irodája nyerte el, a lebonyolító az Óbuda-Újlak Kft., a kivitelező pedig a Kivitelezők a Magyar Felsőoktatásért konzorcium lett. A főiskola épületének felújításához szükséges pályázatok kiírása és elbírálása, a tervezési munkák és azok engedélyeztetése egy évet vett igénybe.
Az integrált főiskola első, 2000–2001. tanéve a piaristák Duna-parti épületének még csak néhány tantermében folyt, a főiskola adminisztráció a Vigilia Kiadó közeli, a Ferenciek terén működő szerkesztőségében dolgozott. Az első tanév végén, a Bencés Konföderáció által fenntartott római Szent Anzelm Pápai Egyetem (Pontificio Ateneo Sant’Anselmo, Anselmianum) a szentszéki jóváhagyások birtokában 2001. június 12-én affiliálta a Sapientia teológiai képzését, aminek köszönhetően a feltételeket teljesítő teológushallgatók a Sapientia által kiállított oklevél mellett az Anselmianum baccalaureusi (BA) oklevelét is megkaphatják.
Az ELTE Bölcsészettudományi Kara a főiskola épületéből 2001. június 5-én költözött ki végleg, az épületet a magyar állam nevében Pálinkás József államtitkár ünnepélyes keretek között szolgáltatta vissza eredeti tulajdonosának, a Piarista Rend Magyar Tartományának. A főiskola épületében a kivitelezési munkálatok 2001 augusztusában kezdődhettek meg, az építkezés 2002 decemberére fejeződött be. A második, 2001–2002. tanév során a Sapientiára első ízben nyerhettek felvételt világi hallgatók is hittanár-nevelőtanár és lelkipásztori munkatárs szakon, 2001 novemberében a Szociális és Családügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium támogatásával pedig megalakult a Sapientia Családpedagógiai Intézete. Az első diplomaosztó ünnepségre – amelyen főleg az egykori Ward Hitoktatóképző növendékei vették át okleveleiket – 2002. június 23-án, a Duna-parti piarista kápolnában került sor.
A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rekonstruált épületét Paskai László bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek, Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bosák Nándor püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese, Erdő Péter címzetes puppi püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, Karl-Josef Rauber apostoli nuncius, Magyar Bálint oktatási miniszter és Pálinkás József volt oktatási miniszter, valamint a fenntartó rendek elöljáróinak jelenlétében 2002. november 16-án, ünnepélyesen keretek között, a főiskola az új aulájában avatták fel. Az ünnepségen felolvasták II. János Pál pápa Angelo Sodano bíboros, szentszéki államtitkár aláírásával ellátott köszöntő üzenetét. Az felújított épületben a tanítás 2003 januárjában vette kezdetét, ekkor költözött végleges helyére a főiskola adminisztrációja is.
A Fenntartói Konferencia a Sapientia létrejöttében elévülhetetlen érdemeket szerzett Lukács László Sch.P. atyát 2004-ben újabb négy esztendőre megbízta a főiskola vezetésével.
A főiskola teológiai könyvtára 2003. szeptember 15-én nyílt meg, szentelésére október 1-én került sor. A könyvtár kezdeti, 30.000 kötetet meghaladó – tucatnyi külföldi szerzetesközösség, egyházi személy, főiskola hozzájárulásával is kialakult – könyvállományának elektronikus feldolgozása 2008-ban ért véget. A könyvtár második szintjét 2009. szeptember 7-én adták át, az itt lévő galériával együtt azóta négy szint áll szabadpolcos rendszerben az olvasók rendelkezésére. A főiskola kápolnáját Várszegi Asztrik OSB püspök, pannonhalmi főapát szentelte fel 2004. november 18-án.

A Sapientia Szerzetesteológiai Intézete 2005-ben kezdte meg munkáját, az intézet kiemelt feladata, hogy kiadványai és az általa szervezett konferenciák, programok révén támogassa a magyar szerzetesség újjáéledését.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2006. március 1-i hatályba lépésével jelentős változásokat hozott a magyar felsőoktatásban, többek között a korábbi osztatlan képzési rendet felváltotta a bolognai típusú háromciklusú képzési rendszer, illetve a főiskolák főigazgatói rektori kinevezést kaptak.
A törvényi változásokra tekintettel a főiskola Fenntartói Konferenciája 2006. augusztus 24-én megújította a Sapientia 2000. január 1-jén kelt alapító okiratát, ezzel bővült az intézmény tevékenységi köre, változott képzési szerkezete, átalakult szervezeti struktúrája és gazdálkodása.
2006 szeptemberében megalakult a Sapientia Neveléstudományi Intézete, azzal a céllal, hogy a hitoktatók képzési színvonalának javításával országos szinten emelje a hitoktatás minőségét.
A Sapientia 2007. januári intézményi akkreditációja folyamán elismerést nyert, hogy a főiskola kiemelkedően magas színvonalon folytatja képzéseit, a személyi és tárgyi feltételei igen jók, aminek köszönhetően újabb nyolc évre megkapta működési engedélyét. Az akkreditációról kiállított tanúsítványt a MAB képviseletében Hunyady György professzor nyújtotta át 2007. június 29-én. Az Oktatási Hivatal részéről 2008. június 17-én, helyszíni szemlével fejeződött be a főiskola intézményi kapacitásának akkreditációja, a három évre szóló új működési engedélyt 2008. július 14-én Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke ünnepélyes keretek között adta át.

2008. július 1-án foglalta el hivatalát a Sapientia új rektora, Orosz András Lóránt OFM. Az új rektori ciklus kezdetén, 2008. november 27-én a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációja a főiskola alapítását véglegesen jóváhagyta. A 2008–2009. tanévtől rendszeressé váltak a hétköznapi déli szentmisék a főiskola kápolnájában, amelyek az intézmény mindennapos lelki életének központját adják.
A Sapientia szenátusának határozata alapján 2011. december 1-ével Családteológiai Intézet néven átalakult a főiskola Családpedagógiai Intézete, vezetőjévé Papp Miklós görögkatolikus papot, főiskolai docenst nevezték ki.

2012. július 1-től a Sapientia élére Várnai Sándor Jakab OFM személyében új rektor került. Várnai Jakab atya rektori ciklusa alatt a MAB két ízben: 2014/2/VII. számú határozatával 2018-ig, 2019/6/V/1/3/1. számú határozatával pedig 2024-ig meghosszabbította a főiskola, valamint annak hitéleti szakjainak akkreditációját.
2018-ban a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtára, az egyházi könyvtárak közül elsőként, elnyerte a Minősített Könyvtár címet. A Minősített Könyvtár cím és Könyvtári Minőségi Díj pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma hirdette meg 2018 áprilisában.
A 2019 végén Kínában felbukkant, majd pandémiává terebélyesedő koronavírus járvány első eseteit 2020. március 4-én regisztrálták Magyarországon. A Covid19-koronavírus-járvány magyarországi megjelenése miatt a hatóságok 2020. március 11-én rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, március 23-tól pedig távoktatási időszak lépett életbe a felsőoktatásban, aminek következében a félév további időszakára meghirdetett programok (vetítések, előadás-sorozatok) elmaradtak vagy az online térbe költöztek.  

2020. július 1-től a Sapientia rektori tisztségét Fehérváry Örs Jákó OSB látta el, akinek előterjesztésére a Fenntartói Konferencia 2021. június 1-i hatállyal szakosított rektorhelyetteseket nevezett ki: Bagyinszki Péter Ágoston OFM oktatási és kutatási rektorhelyettesként a főiskola belső munkáját érintő oktatási és tudományos feladatok irányításáért, Guba András Sch.P. stratégiai és innovációs rektorhelyettesként pedig az intézményben zajló szervezetfejlesztési és stratégiai folyamatok koordinálásáért, előmozdításáért felelt.
A 2020–2021. tanév, az előző szemeszterhez hasonlóan a pandémia árnyékéban telt, a koronavírus világjárvány második hulláma miatt november 11-étől a járványügyi veszélyhelyzet idejére távolléti oktatás lépett életbe, ami érintette a félév további időszakára meghirdetett programokat is. A digitális tér felértékelődésének ösztönzésére 2021. június 26-án elindult a főiskola vizuálisan és navigációs rendszerében megújult weboldala.
2024. január 22-én a főiskola könyvtára, immár másodszor, Minősített Könyvtár címben részesült. A díjat Fehérváry Örs Jákó rektor és a könyvtár vezetője, Török Beáta vette át Závogyán Magdolnától, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkárától és Szentmártoni Jánostól, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkárától a Magyar Kultúra Napja alkalmából, Pannonhalmán rendezett ünnepségen.
2022-ben, a Sapientia bővülő szakirányú továbbképzéseinek és felnőttképzési programjainak gondozására született meg az Innováció és hálózatok Intézet, az új szervezeti egység vezetője Guba András Sch.P. lett.
2024 áprilisában a lelkigondozói képzés szervezésének tapasztalatai alapján új szervezeti egységként megalakult a főiskola Spirituális Teológia és Lelkigondozás Tanszéke, amelynek tanszékvezetői feladatainak ellátására Varga Kapisztrán OFM főiskolai tanárt nevezték ki.
A Sapientia szenátusa 12/2025. (V.12.) számú határozattal döntött egy új szervezeti egység, a Valláspedagógiai Intézet létrehozásáról, amelynek elnevezését rövidesen megváltoztatta, az így létrejött Valláspedagógiai és Pasztorálszociológiai Intézet élére Máté-Tóth András intézetvezető került.

2025 nyarán változott a Sapientia vezetése: mivel a főiskola második ciklusát töltő rektora, Fehérváry Örs Jákó OSB tavasszal felkérést kapott, hogy 2025 szeptemberétől a főiskola római anyaintézménye, Szent Anzelm Pápai Egyetem rektora legyen, Hortobágyi Cirill OSB főapát úr kérésére lemondott a Sapientián betöltött rektori szolgálatáról. A Fenntartói Konferencia, a Szenátust megkérdezve és annak javaslatát megfontolva, miután több jelölt pályázatát megismerte, Bagyinszki Péter Ágoston OFM, a Fundamentális Teológia Tanszék vezetőjének rektori kinevezését kezdeményezte a Kulturális és Innovációs Minisztériumnál. Bagyinszki Ágoston OFM 2025. július 1-jétől megbízott rektorként, szeptember 1-jétől rektorként áll az intézmény élén. Az új rektor javaslatára a Fenntartói Konferencia 2025. december 3-án a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola általános rektorhelyettesévé nevezte ki Juhász Gergely főiskolai docenst, házas diakónust.

3. A főiskola jelenlegi képzési portfóliója

Felsőoktatási képzések

  • Alapképzés:
    • Katekéta-lelkipásztori munkatárs (nappali és esti tagozaton)
  • Egységes osztatlan mesterképzés:
    • Hittanár-nevelőtanár osztatlan képzés (nappali és esti tagozaton)
    • Hittanár-nevelőtanár – Közismereti tanárszak (az ELTE-vel közös képzés nappali tagozaton)
    • Teológia (nappali tagozaton)
  • Mesterképzés (osztott):
    • Hittanár-nevelőtanár mesterképzés (esti tagozaton)
    • Pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés (esti tagozaton)
  • Szakirányú továbbképzés:
    • Antalfai fejlesztő művészetterapeuta (levelező tagozaton)
    • Antalfai személyiségfejlesztő és értékőrző meseterápia (levelező tagozaton)
    • Család-, gyermek- és ifjúságvédő szakpedagógus (esti tagozaton)
    • Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó (esti tagozaton)
    • Szupervizor (levelező tagozaton)
    • Vallásismeret (esti tagozaton)
  • Részismereti képzések: Teológiai felkészítő modul (részismereti képzés esti tagozaton)

Tanfolyamok

  • Családteológiai továbbképzés
    • Jegyesoktatók képzése     
  • Felnőttképzések:
    • Bevezetés a csoport-szupervízióba
    • Bevezetés a szupervízió szemléletébe és gyakorlatába
    • Emberi Méltóság Stratégia (Szerzetesi Irodával együttműködésben indított képzés)
    • Ismerkedés az Antalfai fejlesztő művészetterapeuta képzés módszerével
    • Ismerkedés az Antalfai személyiségfejlesztő meseterápia alapjaival – saját élményű önismereti csoport
    • Módszertani-tantárgypedagógiai továbbképzés hitoktatók, hit- és erkölcstan tanárok részére
    • Tarts lépést a gyermekeddel! – Képzés elsőáldozó gyermekek szüleinek felkészítéséhez
  • Pedagógus-továbbképzések:
    • Bibliai szerepjáték-vezető
    • Emberi méltóság alapképzés (Szerzetesi Irodával együttműködésben indított képzés)
    • Hátrányos helyzetű és cigány/roma gyermekek oktatására, nevelésére felkészítő szakmai személyiségfejlesztő és módszertani pedagógus-továbbképzés     
    • Interdiszciplináris képzés az emberi méltóság védelmében (gyermekvédelmi fókusszal) (Szerzetesi Irodával együttműködésben indított képzés)
    • Közösségi színjátszó-vezető képzés
    • Nevelés irodalomterápiás eszközökkel
    • Zarándoktábor-vezető képzés (Szerzetesi Irodával együttműködésben indított képzés)

4. Együttműködések

A Sapientia a megalakulásától fogva számos egyházi és világi felsőoktatási intézménnyel, egyházi, jótékonysági, tudományos és kulturális szervezettel alakított ki együttműködést. A megállapodások egy része közös oktatási program létrehozására és fenntartására vállalkozik.
A képzési portfóliót is meghatározó együttműködések közül a legkorábbi a főiskola teológiai képzését a Katolikus Nevelés Kongregációjának 2001-es támogató döntésének birtokában affiliáló Pápai Szent Anzelm Egyetemmel (Pontificio Ateneo Sant’Anselmo, Anselmianum) kötött megállapodás, amelynek értelmében a főiskolán az ehhez szükséges előírásokat teljesítő teológushallgatók kérelmezhetik, hogy részükre a Sapientián kiadott diploma mellé az Anselmianum baccalaureátusi (BA) fokozatú teológus oklevelet állítson ki.
A Sapientia sikeres pályázatának köszönhetően 2007 júliusában kapcsolódott be a nemzetközi hallgatói és oktatói mobilitást biztosító Erasmus-programba. A 2007–2008. tanév során kilenc külföldi egyetemmel – Katholieke Universiteit Leuven, Université Catholique de Louvain, Milltown Institute (Dublin), Katholisch-Theologische Privatuniversität Linz, Université Catholique De Lyon, Katholische Universität Eichstätt-Ingolstadt, Nagyszombati Egyetem (Trnavská Univerzita), St. Mary University College (London), Babeș-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár és Gyulafehérvár) – kötött megállapodás azóta számos hallgató és oktató több hónapig tartó külföldi tanulmányútját tette lehetővé. A főiskola jelenlegi a következő egyetemekkel áll az Erasmus-program keretében szoros együttműködésben: Babeș-Bolyai Tudományegyetem Teológiai Kar és Pszichológia és Neveléstudományok Kara, Nagyszombati Egyetem Teológiai Kar, Leuveni Katolikus Egyetem, Linzi Katolikus Egyetem, Ávilai Szent Teréz Katolikus Egyetem (Universidad Católica Santa Teresa de Jesús de Ávila, UCAV), Freiburgi Egyetem (Université de Fribourg – Universität Freiburg), Károly Egyetem Teológiai Kar (Univerzita Karlova – Katolická teologická fakulta, Prága). 
Hudecz Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora és Orosz Lóránt OFM, a Sapientia rektora által 2009. december 16-án aláírt megegyezés a két felsőoktatási intézmény tanár szakos mesterképzései és a pedagógus-szakvizsgára felkészítő továbbképzései között hozott létre együttműködést. A megállapodás értelmében az ELTE tanár szakos hallgatói második tanári szakképzettségként választhatják a Sapientia katolikus hittanári, család- és gyermekvédő tanári és etika tanári MA szakjait, a Sapientia tanár szakos hallgatói pedig szakpárként felvehetik az ELTE karain oktatott közismereti tanárszakok valamelyikét, míg a mindkét intézményben azonos követelményekkel meghirdetett kurzusok – vagyis a pedagógiai-pszichológiai modul – a hallgató választása szerint teljesíthető a két intézmény egyikében. Ehhez hasonló egyezség született a pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzést illetően is, amelynek esetében a hittanár szakképzettséggel rendelkezők számára a kötelező, általános témakörök oktatását az ELTE biztosítja, míg a választható szaktárgyi-szakmódszertani modul a Sapientián teljesíthető. A megállapodás részleteit a pedagógusképzés 2013-as, átfogó reformját követően az újabb törvényi szabályozásban foglaltak szerint frissítették, az együttműködést így az osztatlan tanárképzésre is kiterjesztve.
A Sapientia Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (KETEG) elnevezésű szakirányú továbbképzése ügyében 2010. május 14-én állapodott meg Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora és Orosz Lóránt OFM, a Sapientia rektora. A szakirányú továbbképzés az oktatási és szakmai együttműködés gyümölcseként 2010 szeptemberétől érhető el a főiskolán.
A Sapientia 2024 februárjában fogadta be a Pápai Gergely Egyetem (Pontificia Università Gregoriana) Gyermekvédelmi Központja (Centre for Child Protection, CCP) által kidolgozott, ma a Gregoriana Antropológiai Intézete által gondozott Interdisciplinary Studies on Human Dignity and Care (IADC) képzési programot. A Gregorianával és a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodájával együttműködésben megvalósuló, kevert (blended) rendben szervezett gyermekvédelmi fókuszú, emberi méltóságvédelmi interdiszciplináris képzés akkreditált pedagógus-továbbképzésnek minősül, sikeres elvégzésével a résztvevők erről szóló tanúsítványt kapnak.

Az intézményi kapcsolatok egy másik csoportját az oktatás és tudományos kutatás területén nyújtott, kölcsönös szakmai támogatás kereteit rögzíti megállapodások alkotják.
A főiskola 2009. március 5-én az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemmel (ORZSE) egyezett meg arról, hogy – a bolognai folyamatot meghatározó nemzetközi és hazai dokumentumokban rögzített elvek mentén – a tudományos kutatást és a képzési programokat illető, valamint az intézményi könyvtárak és a hallgatói érdekképviseletek közötti együttműködés kereteit kölcsönös előnyök mentén alakítsa.
A hazai tudományos kutatás eredményeinek hivatalos nyilvántartását szolgáló Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázist az MTA Köztestületi Adattár (KPA) utódjaként az MTA, a Magyar Rektori Konferencia (MRK), a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) és a Országos Doktori Tanács (ODT) hívta életre a 2009 júliusában. A Sapientia 2010. február 1-én, Magyar Tudományos Akadémia Kutatásszervezési Intézetével aláírt megállapodás révén az alapító felsőoktatási intézmények között csatlakozott az MTMT használatához és működtetéséhez.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel (LFZE) a főiskola alapítása óta kialakult jó szakmai kapcsolat megszilárdítására és továbbfejlesztésére 2010. szeptember 3-án született megállapodás, amelynek részeként a LFZE a Sapientia hallgatóinak korszerű egyházzenei ismeretekhez biztosít hozzáférést, míg a Zeneakadémia növendékeinek a teológiai és liturgiai ismeretek elmélyítésében a Sapientia nyújt támogatást.
Az ELTE Társadalomtudományi Karának (ELTE TáTK) képviseletében Prónai Csaba dékán, a Sapientia részéről Fehérváry Örs Jákó OSB rektor jegyezte azt a 2023. július 3-án kelt megállapodást, amelyben a két intézmény rögzítette jövőbeli kutatási és oktatási együttműködési céljait. A megegyezés nemcsak a közös kurzusok, szakmai rendezvények és kutatási projektek alapjait teremtette meg, hanem megnyitotta a lehetőséget a partnerségre lépett intézmények oktatói számára egymás hallgatóinak szakdolgozati témavezetése terén is.

Az előbbiekben bemutatott, már megkötött egyezségek mellett több hazai és nemzetközi felsőoktatási intézménnyel is előrehaladott állapotban van a partnerségi megállapodás előkészítése, így szenátusi határozat támogatja az együttműködés elmélyítését a szegedi Gál Ferenc Egyetemmel, kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karával, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel és a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Főiskolával, továbbá a római Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemmel (Pontificia università San Tommaso d’Aquino, Angelicum) és a Tbiliszi Ortodox Teológiai Akadémiával. Egyhangú szenátusi döntéssel a Sapientia amellett is elkötelezte magát, hogy csatlakozik az Európai Katolikus Egyetemek Szövetségéhez (Federation of European Catholic Universities, FUCE) és a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetségéhez (International Federation of Catholic Universities, FIUC).

A Sapientia a felsőoktatási intézményekkel és szervezetekkel folytatott szakmai együttműködésen túl törekszik arra, hogy – katolikus karakteréből fakadóan – más egyházi, kulturális és szociális szervezetekkel is élénk kapcsolatokat ápoljon.
A Vigilia Kiadóval már a főiskola hivatalos megalakulása előtti években is szoros kapcsolat állt fenn, amely természetes módon következett az intézmények közötti személyi összefonódásból: a nagy múltú Vigilia folyóirat főszerkesztője és felelős kiadója 1984 és 2019 között Lukács László Sch.P., a Sapientia alapító rektora volt, aminek köszönhetően a Sapientia épületének felújítása idejére a főiskola adminisztrációja a Vigilia Kiadó Ferenciek terén működő szerkesztőségében kaphatott helyet, majd – a főiskola felújításának befejeztével – a szerkesztőség költözött át a Sapientia épületébe. 2002 és 2009 között a Vigilia Kiadó gondozta a főiskola kiadványait.
Szintén a főiskola címére van bejegyezve a Magyar Patrisztikai Társaság, az ókeresztény korszakkal és az egyházatyák tanításával kapcsolatos hazai kutatások és a patrológia tudományágának művelésében elkötelezett tudósok gyűjtőszervezete.
A Sapientia a főiskola szerzetesi profiljából adódóan alapításától fogva szoros kapcsolatban áll az 1995 óta működő Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak titkárságával. A Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK) és a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK) által közösen fenntartott szerzetesi iroda korábbi székhelyéről, a Rómer Flóris utcából 2013 decemberében a Duna-parti piarista komplexum déli szárnyába, a Sapientia épületébe költözött át, jelenlegi elnevezését is ekkor kapta. A Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodájával (MSZKI) a közös székhely nagyszerű lehetőséget kínál közös rendezvényekhez, illetve a Sapientia gyakran szolgál helyszínül a szerzetesi iroda önálló programjai számára is.
A Sapientia Fenntartói Konferenciája keresi a kapcsolódási, együttműködési lehetőséget más szerzetesrendekkel, ennek szellemében kötött megállapodást 2009. október 14-én a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományával, amelyben lefektették a jezsuita renddel a közös célok érdekében folytatott kiterjedt együttműködés alapjait.
A Sapientia épületének központi, belvárosi elhelyezkedése miatt vonzó helyszín kulturális rendezvények számára. A főiskola 2009. szeptember 19–30. között első ízben adott helyet aulájában a 2008-ban alapított Ars Sarcra Alapítvány rendezésében A Szentlélek ezer arca címmel megvalósuló művészeti kiállításnak. A Sapientia ettől az alkalomtól fogva az Ars Sacra Fesztivál egyik állandó helyszíne. A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel kötött megállapodás szellemében szintén a Sapientia biztosít helyszínt az Egyesület havi rendszerességű alkalmaihoz is.
A katolikus egyház társadalmi tanításának hatékony gyakorlati megvalósításához a főiskola kapcsolatban van a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a Katolikus Karitásszal, amelyeket a 2015-ös és a 2022-es menekültválság idején a Sapientia az oktatói, hallgatói és munkatársai által összeállított élelmiszercsomagokkal támogatott. Szintén rendszeres az együttműködés a szociális kérdésekben elkötelezett Sant’Egidio Közösséggel, amelynek a rászorulók számára rendezett karácsonyi agapéjához több ízben a főiskola biztosított helyszínt, valamint saját felületein, fórumain támogatta a szervezet önkéntestoborzását is.

5. Rendezvények

A főiskola legfontosabb, központi rendezvénye az évente kétszer, az őszi és a tavaszi szemeszter derekán tartott Sapientia Nap. A rendezvénysorozat voltaképpen magával a főiskolával egyidős, gyökerei ugyanis a Sapientia 2000. január 8-i alakuló ünnepségéig nyúlnak vissza, amelyet követően az angolkisasszonyok Váci utcai épületében Nemeshegyi Péter SJ a teológia alapkérdéseiről szóló előadásával került sor az első tanulmányi napra. Hasonló körülmények között rendezték meg a második főiskolai tanulmányi napot 2001. január 13-án, amelyen Várnai Jakab OFM előadása a sapientia fogalmát értelmezte Szent Bonaventura teológiájában. Az első, immár Sapientia Napként hivatkozott tudományos konferencia 2002. február 16-án, John Henry Newman bíboros életművének elemzésére ült össze – még mindig külső helyszínen, a Tamás Alajos Közösségi Házban. A rendezvény az állandó helyszínét, az Auditorium Maximumot a főiskola felújított épületének ünnepélyes felavatásával egybekötött második Sapientia Nappal vette birtokba 2002. november 16-án: A világiak szerepe az egyház lelkipásztori tevékenységében címmel meghirdetett konferencia fontos mérföldkő az immár világi hallgatók számára is nyitott felsőoktatási intézmény életében. Az azóta félévente megrendezett tanulmányi napok a főiskola oktatói és kutatói, valamint neves hazai és nemzetközi vendégelőadók részvételével egy-egy teológiai kérdés vagy társadalmi jelenség kiterjedt, több diszciplína és nézőpont felől történő feldolgozására, áttekintésére vállalkoznak. A szakmailag igényes, tudományosan megalapozott előadások során a szervezők következetesen képviselt szempontja a közérthetőség és hozzáférhetőség, ezért a Sapientia Nap előadásai nemcsak felvételen nézhetők újra, hanem szerkesztett formában a Sapientia Füzetek sorozatban konferenciakötetként is rendre napvilágot látnak.
A főiskolai teológiai könyvtárának állandó rendezvénysorozata, a Könyvtári Esték szintén gazdag történettel bír, a főiskola 25 éves jubileumi évének zárásáig összesen hetvenkét alkalmat számlál. A mind műfajában (előadás, úti beszámoló, könyvbemutató, beszélgetőest), mind a meghívott vendégek tekintetében változatos programsorozat első, 2004. október 18-i alkalmára Schmelowszky Ágoston Debora pálmája: egy fejezet Kordovéro Mózel misztikus traktátusából című előadásával került sor.
A Sapientia Szabadegyetem rendezvénysorozat elsősorban olyan, a teológia iránt érdeklődő felnőttek számára indult, akiknek nincsen lehetősége beiratkozni a főiskola képzéseire, helyszíne is eleinte a pesti ferences templom volt, később az előadások átköltöztek a főiskola épületébe. Az első szabadegyetemi félév nyitóelőadását Papp Miklós görögkatolikus pap, a Sapientia tanszékvezető tanára tartotta Az életvezetés fontossága, az élet alapvető beirányítása címmel 2010. október 6-án.
2014 októbere óta a programnaptár bevett része a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel közösen útjára indított Naphimnusz Műhely. A szorgalmi időszakban havi rendszerességgel, minden hónap második keddjén megvalósuló találkozásokon a teremtett világ védelme érdekében végzett aktivitásra elkötelezett érdeklődők közül is különösen azokat hívják és várják, akik a keresztény élet és a környezeti kérdésből fakadó, halaszthatatlan tettek összefüggéseit a katolikus teológia fényében szeretnék mélyebben megérteni.
A külföldi tanulmányi lehetőségek népszerűsítésére, valamint a pályázatokkal és ösztöndíjakkal kapcsolatos tájékoztatásra szolgál a 2020 óta minden évben megrendezett Erasmus Nap. Az főiskola Erasmus Irodája által szervezett program keretében a Sapientia világot látott oktatói és korábbi Erasmus-ösztöndíjas hallgatói számolnak be külföldi tapasztalataikról, online pedig valamely partnerintézmény képviselői és az éppen ösztöndíjjal külföldi úton lévő hallgatók csatlakoznak be a tájékoztatóba, amelyet a Hallgatói Önkormányzat szervezésében lebonyolított, nemzetközi tematikájú szabadidős programok (így fényképkiállítás, kvíz, társasjáték, ételkóstolók) és közös ebéd egészítenek ki.
2023 márciusától 2024. májusi befejezéséig a Sapientia szolgált a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola és a Görögkatolikus Metropólia Keleti teológia, bizánci lelkiség elnevezésű szabadegyetemi sorozata V. és VI. szemeszterének helyszínéül. A 2021–2022. tanévben a budapesti Párbeszéd Házában induló, majd a koronavírus világjárvány miatt az online térbe kényszerülő sorozat harminc előadásából a főiskolán tartott alkalmak során a résztvevők 2023 tavaszán Görföl Tibor, Janka Ferenc, Orova Csaba, Andrew Louth és Goretity József, a 2024-es, befejező szemeszter keretében Rosta Gergely, Görföl Tibor és András Szabolcs, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita előadásába kapcsolódhattak be.
A főiskola életét számos alkalmi rendezvény is színesíti. Ezek között is kiemelkedő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Lelkipásztorkodástan Tanszékével és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottságával közösen, A hittanárképzés mai helyzetéről és feladatairól címmel 2003. május 29-én tartott konferencia, a főiskola Dogmatika Tanszéke által Karl Rahner tiszteletére, a teológus születésének 100. és halálának 20. évfordulója alkalmából 2004. október 21–22. között megrendezett nemzetközi konferencia, valamint a Gyakorlati Teológia Tanszék 2005. december 8-i tanácskozása, amelyen a II. Vatikáni Zsinat bezárásának 40. évfordulójáról emlékeztek meg.

A Sapientia mint katekétákat és hittanárokat képző felsőoktatási intézmény feladatát nem tekinti lezártnak az oklevelek átadásával, hanem hivatásaként vállalja, hogy segítséget nyújtson az ezen területeken dolgozók számára tudásuk naprakészen tartásában, gyarapításában.
A hittudományi főiskolák és egyetemek pasztorális tanárai számára 2005. május 24-én szervezett tanulmányi nap a szakma pillanatnyi helyzetének áttekintése mellett lehetőséget biztosított a kollegiális kapcsolatok elmélyítésére is.
A főiskola Hallgatói Önkormányzatának rendezésében két ízben, 2007. április 26-án és 2008. május 8-án lebonyolított Kateketikai Ötletbörze nagy tapasztalattal rendelkező, munkájukban újszerű gyakorlatot követő hitoktatók megszólaltatásával kínált fórumot a katekéták és hitoktatók módszertani eszköztárának gazdagítására, a hivatással járó örömök és nehézségek megosztására, illetve az egymás közötti kötetlen eszmecserére.
Minthogy a Bibliával kapcsolatos ismeretek átadása a kerettanterv előírásai szerint a hittanórákon kívül más tantárgyak, elsősorban a magyar nyelv és irodalom tematikájában is szerepel, a főiskola Bibliai kultúra címmel továbbképzési napokat hirdetett pedagógusok számára. A 2018. június 27–30. lezajlott pedagógus-továbbképzés keretében a résztvevők Lukács László Sch.P., Jelenits István Sch.P., Szatmári Györgyi, Szabó Xavér OFM, Hernádi Mária és Varga Kapisztrán OFM előadásain keresztül jobban megismerhették a Biblia történetét, elmélyedhettek műfaji kérdéseiben és hatástörténetében, valamint elsajátíthatták azokat magyarázati módszereket, amelyek a kerettantervben szereplő bibliai ismeretek és szövegek tanítását hatékonyabbá, élményszerűbbé tehetik. A pedagógus-továbbképzés sikere nyomán a program akkreditált formában bekerült a főiskola képzési kínálatába.
A kötelezően választható etika vagy hit- és erkölcstan oktatás 2011-ben, felmenő rendszerben történő bevezetése óta eltelt idő egyre indokoltabbá teszi a tapasztalatok rendszerezését és értékelését. Kodácsy-Simon Eszter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója 2023.
november 30-án, az Ökumenikus Valláspedagógiai Műhely keretében elhangzott, Számít-e a számonkérés, értékes-e az értékelés hittanból? című online előadásával az egyik, a hitoktatásra készülők és aktív hitoktatók körében egyaránt leggyakrabban felmerülő kérdéskörre reflektált.
A 2023–2024. tanév során Prószéky Gábor Széchenyi-díjas magyar programtervező matematikus, nyelvész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi tanára és a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Sapientia oktatóinak szervezett, de külső hallgatók számára is nyitott négyrészes előadás-sorozat keretében tartott elméleti bevezetést a mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek témakörébe. Az ismeretek megalapozása mellett a képzés reflektált a mesterséges intelligencia főiskolai oktatásra gyakorolt várható hatásaira, számot vetve az MI-alkalmazások egyre nagyobb ütemű elterjedésével együtt megjelenő lehetőségekkel és kihívásokkal.

A Sapientia törekszik arra, hogy a közvéleményt foglalkoztató társadalmi problémákat illetően az intézmény falai között fórumot teremtsen a sok szempontot felvonultató, árnyalt megközelítéseket lehetővé tevő párbeszédre.
Ennek szellemében Vakcina. Etika. Egyházi jövőkép címmel 2021. február 23-án, a főiskola Hallgatói Önkormányzata kerekasztal-beszélgetést szervezett Velkey György főorvos, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, Papp Miklós erkölcsteológus, a főiskola tanszékvezető tanára és Görföl Tibor teológus, a Vigilia főszerkesztőjének részvételéve. Az online beszélgetés során a felszólalók a világjárvány hazai megjelenésének évfordulója alkalmából a pandémia válsághelyzetének erkölcsi vonatkozásaival és az egyházi közösségekre gyakorolt hatásával, valamint az engedélyezett oltóanyagokkal kapcsolatban osztották meg nézeteiket. 2021. április 28-án, szintén online formában zajlott le Veszteségeink és erőforrásaink a COVID idején – A pszichológia és a teológia felvetései a küzdelmeinkhez címmel, Somogyiné Petik Krisztina és Asztalosné Elekes Szende pszichológus, valamint Papp Miklós morálteológus részvételével a főiskola Családteológiai Intézete szervezte beszélgető előadás, amely a világjárvány egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásának elemzése mellett a körülményekhez való személyes alkalmazkodás és a veszteségekkel történő szembenézés lehetséges útjait körvonalazta.
Az új évezred első éveiben az Egyesült Államokban több, egyházi személyek által gyermekekkel és fiatalokkal szemben elkövetett szexuális visszaélésre derült fény, ami széles körű társadalmi felháborodást váltott ki és alapjaiban rengette meg az egyházi intézményekbe vetett bizalmat. A tengerentúlon gyarapodó számú keresetek és bírósági eljárások mellett egyre több, immár a világ minden tájáról ismertté váló keserves példa világított rá, hogy ugyan nem általános, de sajnos nem is elszigetelt esetekről van szó, ami a rendszerszintű fellépés szükségességét vetette fel. Mindez az egyházkormányzat és a helyi püspöki konferenciák részéről, ha nem is azonnal, a válság felismerését és beismerését hozta el, majd ezek alapján a további visszaélések megakadályozását és a sebek gyógyítását célzó intézkedések és reformok születtek, új, szigorú és transzparens eljárásrendeket dolgoztak ki. A magyar egyházat, sokáig úgy tűnhetett, nem érinti mindez, amíg 2015-ben egy azóta rendi kereteken kívül került és a nyilvános működéstől eltiltott pannonhalmi bencés paptanár korábbi határátlépései nem vezettek a hazai egyházi intézmények önvizsgálatához. Fájó szívvel kellett szembenézni vele, hogy hasonló sérelmekre, visszaélésekre, bűnökre a Sapientia mindhárom fenntartó rendi közösségében akadt példa, ami a nyilvános bocsánatkérés és a nagyobb biztonságot szavatoló szabályzatok készítése mellett az intézmények szorosabb együttműködésének szükségességét is megkövetelte. A hazai egyházi gyermekvédelmi törekvések egyik fontos műhelyeként a főiskolánkkal szoros együttműködésben álló Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája (MSZKI) lépett elő, amely az elemzések és a stratégiaalkotás mellett 2020-ban a gyermekek és sérülékeny helyzetben lévő felnőttek védelmének érdekében mintaprojektként esetbejelentő online felületet hozott létre, az áldozatok méltóságát tiszteletben tartó és személyes kísérésüket prioritásként kezelő eljárásokat dolgozott ki. A Sapientia több rendezvénnyel igyekezett az MSZKI és más szakmai szervezetek munkájához csatlakozni: a főiskola Children’s Rights in Theory and Practice – Gyermekjogok elméletben és gyakorlatban címmel hazai és külföldi előadókat felvonultató interdiszciplináris napoknak adott otthon a Gyermekjogokért Egyesülettel együttműködésben, ami Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár részvételének köszönhetően a kormányzat figyelmét is ráirányíthatta a problémakör részleteire. 2024. 
április 23-án Dobszay Benedek OFM és Pető Attila Dániel korábbi áldozat és gyermekvédelmi aktivista, valamint Puskás Balázs gyermekvédelmi szakember, a Gyermekjogokért Egyesült alelnöke vett részt a 777 Offline az egyház és a gyermekvédelem témájában a főiskolán rendezett beszélgetőestjén. 2024. június 5-én a Bartimeus előadás-sorozat keretében Martony Ágnes jogász, a Solwodi Hungary Egyesület elnöke A gyermekekre leselkedő veszélyek – Alapvető ismeretek az emberkereskedelemről címmel tartott főiskolánkon előadást. A Sapientia az említett együttműködések és programok tapasztalatainak sürgetésére képzési rendjén is változtatott, a korábban csak különböző kurzusok részeként tárgyalt gyermek- és emberi méltóságvédelmi témák immár kötelező, önálló kurzusként jelennek képzésekben. Új képzések is indultak: 2022-ben a Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú továbbképzés, 2023-ban a Szerzetesi Irodával együttműködésben Emberi méltóság alapképzés, 2024-ben a római Pápai Gergely Egyetemmel (Pontificia Università Gregoriana) közösen az Interdiszciplináris képzés az emberi méltóság védelmében pedagógus-továbbképzés vált a főiskola képzési portfóliójának részévé.

A főiskola katolikus keresztény értékrendjéből fakadóan törekszik arra, hogy az intézmény falai között képzésein túl is teret biztosítson a szociális felelősségvállalásnak és a felebaráti szeretet cselekvéseinek, bekapcsolódjon a társadalmi igazságosságot és az elesettek iránti felelősségvállalást előmozdító kezdeményezésekbe, rendezvénysorozatokba.
2006. október 9-én a Sapientia csatlakozott A könyvtárak összefogása a társadalomért című országos rendezvénysorozat programjaihoz, az „Egészségért" meghirdetett központi témához illeszkedve a főiskola Családpedagógiai Intézetével közösen a könyvtár Jövőnk a család – A család az ifjúság testi-lelki egészségéért címmel egész napos rendezvénynek adott otthont.
Elsőként 2009 és 2010, majd 2024 karácsonyán a Sapientia aulájában ünnepi ebéden látott vendégül hajléktalanokat és szociális otthonban élő, magányos időseket a Sant’Egidio Közösség, akiket az ünnep alkalmából kisebb ajándékcsomaggal is megleptek. 2025 januárjában, az évek óta nem tapasztalt fagy miatta szükséghelyzetben a főiskola részt vette a Sant’Egidio Közösség önkéntestoborzó felhívásában.
2021 novembere óta a Sapientia az adventi időszakban, immár hagyománnyá nemesedett módon teaházzal, könyv- és kézműves vásárral karitatív napot és adománygyűjtést szervez, amelynek bevételeit egy-egy előre megjelölt, jótékonysági munkát végző szervezet számára ajánlja fel. A főiskola a karitatív nap alkalmával összegyűlt támogatást 2021-ben a boncodföldi Autista Védőotthon, 2022-ben a Kárpátaljai Családokért Egyesült, 2023-ban a verbita rend Borsod vármegyei cigánypasztorációja, 2024-ben a Farkas Edith Katolikus Szeretetotthon, míg a 2025-ös, jubileumi évben a Nyolc Boldogság Közösség mali-bamakói lányanyaotthona számára juttatta el.

6. Kiadványok

A főiskola legnagyobb múltra visszatekintő sorozata a Sapientia Füzetek (ISSN 1785-1645), melynek első kötete 2002 áprilisában John Henry Newman életművéről címmel került ki a sajtóból. A sorozat az első kötettől fogva – kevés kivétellel – a Sapientia Napok konferencia-előadásainak szerkesztett változatát közli, jelenleg a negyvennegyedik kötetnél tart. A sorozatot a főiskola megbízásából 2002–2009 között a Vigilia Kiadó gondozta, 2010 óta a L’Harmattan Kiadó adja ki.
A főiskola folyóirata, a Sapientiana (ISSN 2060-3231) 2008 novemberében indult útjára, a félévente megjelenő periodika – a főiskola hitvallásához hűen – nemcsak a teológia és a filozófia, hanem a társtudományok (egyház-, művelődés- és irodalomtörténet) tárgykörében, valamint a tanárképzéssel összefüggő területeken (pedagógia, pszichológia és a szociológia) közöl tanulmányokat, emellett sajátos küldetésének tekinti, hogy felületet biztosítson a szerzetesség teológiájával és történetével, valamint a szerzetesi lelkiséggel kapcsolatos írások számára. A Sapientiana 2025-től nyílt hozzáférésű (Open Access), tartalma az MTA KIK repozitoriumában szabadon elérhető.
A 2010-ben napvilágot látott 11. kötetétől a Sapientia társkiadásában jelent meg az 1998-ban alapított, eredetileg a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, majd 2004 és 2009 között a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola és a Pápai Református Teológiai Akadémia által gondozott Studia Biblica Athanasiana (ISSN 1419-5224) folyóirat, melynek szerkesztői néhai Xeravits Géza és Szabó Miklós Xavér OFM voltak.

A L’Harmattan Kiadóval gyümölcsöző együttműködésben a főiskola több szakmai műhelye is önálló könyvsorozattal állt elő. Ezek közül az első a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének Kiadványai sorozat (ISSN 2060-8330), amely 2009 óta közöl a szentírástudomány és segédtudományai tárgykörében monográfiákat, fordításokat és tanulmányköteteket. A Szatmári Györgyi és Szabó Miklós Xavér OFM szerkesztette könyvsorozat jelenleg a huszadik köteténél jár.
2010-ben vette kezdetét a főiskola Szerzetesteológai Intézetének két sorozata Vita Consecrata (ISSN 2061-7399) és Kis Út (ISSN 2061-5477) elnevezéssel, mindkettőt Tőzsér Endre Sch.P., az intézet tudományos munkatársa szerkeszti, előbbi kilenc, utóbbi nyolc kötettel büszkélkedhet.
Szintén 2010-től fogva jelenik meg az Orosz András Lóránt OFM és Újházy Lóránd szerkesztette Sapientia Iuris (ISSN 2061-7879) sorozat, amely a főiskola Egyházjog Tanszékének magyar és idegen nyelvű egyházjogi tanulmányköteteit bocsátja közre, eddig összesen négy kiadvány került ki a sajtóból.
A főiskola Fundamentális Teológia Tanszéke által 2011-ben alapított, Várnai Jakab OFM és Bagyinszki Ágoston OFM vezetésével megjelenő Sensus Fidei Fidelium könyvsorozat (ISSN 2063-0859) arra vállalkozik, hogy a közelmúlt meghatározó nemzetközi teológiai irodalmából válogatott munkákat bocsásson közre kísérőtanulmánnyal ellátott magyar fordításban, valamint fórumot teremtsen a tanszék műhelyében született tanulmányok számára is. A sorozat jelenleg nyolc kötetet számlál.
2011-től fogva jelenik meg a Scintillae Sapientiae (ISSN 2063-2053) sorozat, amely a főiskola Filozófia Tanszéke által rendezett konferenciák anyagát bocsátja közre, ebből eddig négy kötet készült, míg az önálló értekezések és tanulmánykötetek számára a tanszék Amici Sapientiae (ISSN 2064-2423) elnevezéssel 2013-ban önálló sorozatot szentelt, utóbbi sorozat keretében eddig három kötet látott napvilágot. Mindkét sorozatot Bakos Gergely OSB tanszékvezető szerkeszti.
Egyelőre egy-egy kötet jelent meg a főiskola Pedagógia Tanszékének Didascalia (ISSN 2064-9827), valamint a Morálteológia Tanszék Teológiai Etika (ISSN 2116-0660) elnevezésű sorozatában. Szintén első köteténél jár a Sapientia Könyvek sorozat, amely 2021-ben James C. Livingston vallástudományi alapművét közölte Lukácsy Dorottya magyar fordításában, a Bevezetés a vallástudományba című kiadványt Bagyinszki Péter Ágoston OFM szerkesztette.

A bemutatott sorozatokon kívül jelent meg a közelmúlt újabb együttműködéseinek köszönhetően Timothy Radcliffe OP Közös figyelem az egyházban: Támpontok a szinodalitás gyakorlásához című könyve a Vigilia Kiadóval közös kiadásban 2024-ben, illetve az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a főiskola közreműködésével a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája (MSZKI) gondozásában Az emberség ajándéka: Támpontok az emberi méltóság védelméhez című kötet, amelyet a főiskola oktatói, Versegi Beáta Mária CB és Buza Patrik szerkesztett.