2024.10.03.
Bölcsesség szerelmesei – A szemlélődő élet aktualitásai
Baán Izsák OSB, Guba András SP, Lukács János SJ
2025.02.13.
Dobszay Benedek OFM: Kicsinyek Bölcsessége – Perifériák
2025.03.13.
Guba András SP: A közösség Bölcsessége – Szerzetesi képzés
2025.04.03.
Kék Emerencia: Bölcsesség kapuja – Társadalmi kérdések
2025.05.08.
Bölcsesség mesterei – Tanítás
2025.06.05.
Úton járó Bölcsesség – Misszió
2023.09.21.
Bagyinszki Ágoston OFM: Mediálni a béke ügyében, de hogyan?! Assisi Szent Ferenc "kudarcos" békemissziója mint sikertörténet
Assisi Szent Ferenc és al-Kámil szultán keresztény és muszlim oldalon egyaránt ikonizálódott, ugyanakkor történetileg igazolt Damietta melletti találkozójának nyolc évszázados emlékezete „kudarcos” sikertörténet. Ferenc testvér ott és akkor, a konkrét történelmi körülmények között Krisztus Békéjének szolgálatában olyan lángoló, „szeráfi léleknek” mutatkozott, aki képessé vált az „idők jeleinek” éber olvasására és egy egészen kivételes békemisszió kivitelezésére. Bár a karizmatikus rendalapító a konkrét konfliktusban „mediálva” nem tudta elérni a fegyvernyugvást, évszázadok távlatában mégis példáját adta az erőszakmentesség evangéliumi útjának. II. János Pál pápa 1986-ban – Ferenc egyiptomi útjára emlékezve – Assisibe hívta össze azt a hagyományteremtő vallási világtalálkozót, amellyel a szerzetes egykori békemisszióját szerette volna folytatni. Az előadás e paradigmatikus példa nyomán kérdez rá a mai lehetőségeinkre, teendőinkre.
2023.10.12.
Szatmári Györgyi: Örökségünk a béke. Közelítések Jézus békéjének evangéliumi fogalmához
Jézus egyszer békét ígér tanítványainak (Jn 14,27), máskor elutasítani látszik még a feltételezést is, hogy a béke volna küldetésének célja (Lk 12,51). Mi több, karddal válaszol a békét váróknak (Mt 10,34). Ellentmondásos volna Jézusnak a békéhez való viszonya? Egyáltalán mit jelenthetett a béke fogalma Jézus és kortársai, illetve az evangélisták számára? Az előadás ezeket a kérdéseket járja körül, és az evangéliumok néhány jellegzetességét kiemelve keresi Jézus békeüzenetét.
2023.11.09.
Kézdy Anikó, Somogyiné Petik Krisztina, Papp Miklós: Belső béke
2023.12.14.
Révay Edit OCV és Nobilis Márió:
Közösségépítés a közösségek krízisének korában
A közösségek a közösségek krízisének évszázadában egyszerre lehetnek a béke és a békétlenség színterei. Mik az általános pasztorálteológiai, szociológiai és szociálpszichológiai jellemzői a közösségeknek? Hogyan működnek a plébániák és azokon belül a kisközösségek a mai magyar Egyházban? Mitől válhatnak élhetővé, vonzóvá, mi hiányzik ahhoz, hogy annak éljük meg? Ezekre a kérdésekre is ránézünk a pasztorálteológiai, szociológiai és szociálpszichológiai elméleti keretben egy friss mikrofelmérés első adatainak segítségével.
2024
2024.02.08. Fehérváry Jákó OSB, Guba András SchP: Meditatív béke – belső harc
A módszer, a mentalitás, a megküzdés technikája különbözhet, de a lényeg ugyanaz: nap mint nap szembe kell néznünk hiányainkkal, korlátainkkal, kiszolgáltatottságunkkal, istenkapcsolatunk és emberi kapcsolataink feszültségeivel és elakadásaival. És ettől az sem ment meg minket, ha szerzetesek vagyunk.
Őszinte betekintés feketeöves keresztények dilemmáiba.
2024.03.07. Bakos Gergely OSB: A vallásbéke Cusanusnál és Piconál
„A vallásbéke fogalma tekintélyes történetre tekinthet vissza, hiszen maga a vallás fogalma is hosszú fejlődés eredménye. (...) Amikor a vallásbéke mai kérdésére keresünk választ késő középkori szövegekben, óvatosan kell eljárnunk. Késznek kell lennünk arra, amit a középkori szövegek mint középkori szövegek nyújtanak nekünk. E szövegek mindenekelőtt egy nézőpontváltásban segíthetnek, megmutatva hogyan lehet látni ugyanazon problémát egy tőlünk idegen szempontból, egy másik történeti korban. Helyesen értve e nézőpontváltást, nem puszta történeti tudásra tehetünk szert, hanem némileg rálátásunk nyílhat saját vakfoltjainkra, új fényben láthatjuk meg a vizsgált kérdést. Egyúttal a válaszadás új lehetőségei nyílhatnak meg számunkra."
Holló László: Az 1568-as tordai vallásszabadság és a katolikus autonómia, illetve az Erdélyi Római Katolikus Státus
A Magyar Országgyűlés a 2018. évi I. törvényében január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította annak emlékére, hogy az 1568. január 6-13. között, Tordán tartott országgyűlés vallásügyi határozata, a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, illetve a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. Ez a törvény alapozta meg az akkorra valamelyest már elkülönült négy erdélyi vallásfelekezet (római katolikus, evangélikus, református, unitárius) számára a bevett vallás (religio recepta) státusát.
A fentiek ellenére a XVI. század első felében még 33 tagú székeskáptalant, 13 főesperesi kerületet, több mint 600 plébániát és 50 kolostort számláló hatalmas Erdélyi Egyházmegye a század végére intézményrendszerében teljesen megsemmisült. A reformáció következtében kialakult országgyűlési többség a katolikus püspököt 150 évre a fejedelemségből „kiigazította”, a kolostorok vagyonát szekularizálta. A káptalan tagjai, a szerzetesek és a klerikusok általában vagy protestáns hitre tértek vagy Erdély földjének elhagyására kényszerültek. Ezen a folyamaton nem változtatott a katolikusok javára a meghirdetett vallásszabadság sem. A katolicizmus így csak a Székelyföldön maradt fenn, minden felső vezetés nélkül, csak mintegy 30 plébánia és a csíksomlyói ferences kolostor szervezésében.
Ebben a kényszerhelyzetben alakult ki a Katolikus Világegyházban egyedülálló szubszidiárius katolikus autonómia, vagyis egyházvezetés szinodális formája, az Erdélyi Római Katolikus Státus. Az országgyűlés katolikus hiten maradt tagjai és a néhány székelyföldi klerikus magukat Katolikus Státusnak nevezve közösséggé formálódtak és az országgyűlések után gyűléseztek a katolikus hit védelme érdekében. Ily módon igyekeztek ellátni a katolikus hiten maradt hívek érdekképviseletét.
A bemutatandó történelmi események egyfelől a békés egymás mellett élés törvényes feltételeinek megteremtésére, másfelől az érdekképviselet általi érdekérvényesítésre irányuló egyidejű törekvés fontosságát tanúsítják.
2024.05.16. KETEG: Békés gazdaság XXIII. János pápa Pacem in Terris enciklikájából kiindulva
„A közjó egyik követelménye a béke. A gazdasági tevékenység akkor van a helyén, ha békés életet szolgál.”
Előadók: Kék Emerencia, Baritz Sarolta Laura OP, Neulinger Ágnes (PTE)
A rendezvény helyszíne a Sapientia Főiskola (1052 Budapest, Piarista köz 1). Az egyes alkalmak csütörtökönként 19:00 órakor kezdődnek és körülbelül 20:30 óráig tartanak.
Kérdés esetén kereshet minket bizalommal a kommunikacio [at] sapientia.hu címen.
Szeretettel várjuk programsorozatunkon!