2025. 09. 23.
Juhász Gergely: Halálos bűn-e lefordítani a Bibliát? William Tyndale és az 500 éves angol nyelvű nyomtatott Újszövetség
Ez az előadás az első angol nyelvű, nyomtatott újszövetség-fordítás megjelenésének izgalmas és kalandos történetét mutatja be attól kezdve, hogy fordítója, William Tyndale VIII. Henrik király uralkodása idején Angliából a Németalföldre költözött, hogy kiadhassa újszövetség-fordítását, addig, hogy alig tíz évvel a mű megjelenése után Brüsszel mellett kivégezték. Szó lesz a fordítás utóéletéről is, és arról, hogy az hogyan befolyásolta a későbbi angol bibliafordításokat, nyelvet és kultúrát.
2025. 10. 21.
Máté-Tóth András: Milyen hit, milyen oktatás?
1990 óta a hitoktatás területén számos jelentős változást figyelhetünk meg. Az előadás kérdéseket szeretne megfogalmazni arról, hogy milyen célkitűzések kötődnek az iskolai hitoktatáshoz és a plébániai katekézishez. És arról is, hogy mit is jelent a keresztény, katolikus hit a hittan vonatkozásában.
2025. 11. 18.
Dériné Stark Zsófia: Utolsó Vacsora a messzi északon. Karen Blixen Babette lakomája című elbeszélés teológiai olvasata
Karen Blixen dán írónő legtöbb elbeszélésében allúziókba, illeszkedő analógiákba rejtetten jeleníti meg igazi mondanivalóját, az olvasótól szellemi erőfeszítést, asszociációs készséget várva. Az előadás bevezetőjében a rövid életrajzi áttekintés után az ószövetségi és újszövetségi lakomákat idézem fel. Ezt követően Babette lakomájának vallásos értelmezését mutatom be, kiemelve az Utolsó Vacsora párhuzamot.
A bölcsesség háza élő kövekből
2025.03.13.
A közösség Bölcsessége – Szerzetesi képzés
Bevezetőt tartja: Guba András SP
Beszélgetőtársai: Berhidai Piusz OFM, Magyar Mirjam OP
Egy szerzetesközösség bölcsessége többek között abban áll, hogy képes az eredeti Isteni meghívás, és küldetés szerint elgondolni, mérlegelni és megszervezni életét. Ez a bölcsesség tartja életben. Hogyan fogalmazódik meg és adódik át ez a bölcsesség, hogy a közösség életben maradjon? Életbevágó ez a kérdés növendéknevelő közösségeinkben.
2025.04.03.
Bölcsesség kapuja – Társadalmi, közéleti kérdések
Beszélgető társak: Németh Emma SSS, Baritz Laura OP, Sajgó Szabolcs SJ
- Mi az, amit a szociális szerepvállalás mellett egy szerzetesrend adni tud ma a társadalomnak?
- A rendek saját karizmái miként tudnak jól jelen lenni a társadalomban?
- Milyen haszna van/lehet a gazdasági életben az egyház társadalmi tanításának?
- A politikára hathat-e az egyház társadalmi tanítása?
2025.05.08.
Bölcsesség mesterei – Tanítás
Bevezetőt tartja: Varga Kapisztrán OFM
Kerekasztal beszélgetés vendégei:
- Horváth Bálint Pál Piarista Gimnázium igazgatója
- Magyar Gergely plébános a Bp.-Pasaréti Páduai Szent Antal Plébánián
- Szerdahelyi Csongor újságíró
A beszélgetés résztvevői – a bölcsesség régi és új útjait feltárva – saját szakterületeik tapasztalatait vetik össze, hogy tudásuk bölcsességgé formálódjon bennünk. Teszik mindezt azzal a reménnyel és meghívással, hogy életünk folyamán hagyatkozzunk rá az általuk képviselt intézmények hagyományaira és ismereteire.
A bölcsesség háza élő kövekből
2024.10.03.
Bölcsesség szerelmesei – A szemlélődő élet aktualitásai
Bevezetőt tartja: Baán Izsák OSB
Kerekasztal beszélgetés Kisnémet Fülöp OSB moderálásával
Beszélgetőtársai:
- Baán Izsák OSB Szent Mauríciusz Monostor perjele
- Guba András SP Innováció és Hálózatok Intézet vezetője,
- Lukács János SJ Fáber Szent Péter jezsuita közösség elöljárója
Ma akar még valaki bölcs lenni? Hogyan fordítható le a mai kultúra nyelvére a bölcsesség jelentősége?
A szerzetesi élet, azon belül különösképp a szemlélődő élet a hajdani filozófiai iskolák nyomán a bölcsességet mindig is az egész embert megszólító, lefoglaló életformának tekintette. A gyakorlat, az önkorlátozás révén a bölcsesség az önmagunkkal és másokkal való békés viszonyból való szabadság állapota. A szemlélődés a világ és a másik ember valódi természetének megismeréséhez segít hozzá, az ily módon értelmezett bölcsesség gyümölcse pedig a szeretet.
2025.02.13.
Kicsinyek Bölcsessége – Perifériák
Bevezetőt tartja: Dobszay Benedek OFM
Kerekasztal beszélgetőtársai:
- Magó M. Teréz SFPS
- Kiss Ferenc SJ
2024.02.08. Fehérváry Jákó OSB, Guba András SchP: Meditatív béke – belső harc
A módszer, a mentalitás, a megküzdés technikája különbözhet, de a lényeg ugyanaz: nap mint nap szembe kell néznünk hiányainkkal, korlátainkkal, kiszolgáltatottságunkkal, istenkapcsolatunk és emberi kapcsolataink feszültségeivel és elakadásaival. És ettől az sem ment meg minket, ha szerzetesek vagyunk.
Őszinte betekintés feketeöves keresztények dilemmáiba.
2024.03.07. Bakos Gergely OSB: A vallásbéke Cusanusnál és Piconál
„A vallásbéke fogalma tekintélyes történetre tekinthet vissza, hiszen maga a vallás fogalma is hosszú fejlődés eredménye. (...) Amikor a vallásbéke mai kérdésére keresünk választ késő középkori szövegekben, óvatosan kell eljárnunk. Késznek kell lennünk arra, amit a középkori szövegek mint középkori szövegek nyújtanak nekünk. E szövegek mindenekelőtt egy nézőpontváltásban segíthetnek, megmutatva hogyan lehet látni ugyanazon problémát egy tőlünk idegen szempontból, egy másik történeti korban. Helyesen értve e nézőpontváltást, nem puszta történeti tudásra tehetünk szert, hanem némileg rálátásunk nyílhat saját vakfoltjainkra, új fényben láthatjuk meg a vizsgált kérdést. Egyúttal a válaszadás új lehetőségei nyílhatnak meg számunkra."
Holló László: Az 1568-as tordai vallásszabadság és a katolikus autonómia, illetve az Erdélyi Római Katolikus Státus
A Magyar Országgyűlés a 2018. évi I. törvényében január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította annak emlékére, hogy az 1568. január 6-13. között, Tordán tartott országgyűlés vallásügyi határozata, a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, illetve a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. Ez a törvény alapozta meg az akkorra valamelyest már elkülönült négy erdélyi vallásfelekezet (római katolikus, evangélikus, református, unitárius) számára a bevett vallás (religio recepta) státusát.
A fentiek ellenére a XVI. század első felében még 33 tagú székeskáptalant, 13 főesperesi kerületet, több mint 600 plébániát és 50 kolostort számláló hatalmas Erdélyi Egyházmegye a század végére intézményrendszerében teljesen megsemmisült. A reformáció következtében kialakult országgyűlési többség a katolikus püspököt 150 évre a fejedelemségből „kiigazította”, a kolostorok vagyonát szekularizálta. A káptalan tagjai, a szerzetesek és a klerikusok általában vagy protestáns hitre tértek vagy Erdély földjének elhagyására kényszerültek. Ezen a folyamaton nem változtatott a katolikusok javára a meghirdetett vallásszabadság sem. A katolicizmus így csak a Székelyföldön maradt fenn, minden felső vezetés nélkül, csak mintegy 30 plébánia és a csíksomlyói ferences kolostor szervezésében.
Ebben a kényszerhelyzetben alakult ki a Katolikus Világegyházban egyedülálló szubszidiárius katolikus autonómia, vagyis egyházvezetés szinodális formája, az Erdélyi Római Katolikus Státus. Az országgyűlés katolikus hiten maradt tagjai és a néhány székelyföldi klerikus magukat Katolikus Státusnak nevezve közösséggé formálódtak és az országgyűlések után gyűléseztek a katolikus hit védelme érdekében. Ily módon igyekeztek ellátni a katolikus hiten maradt hívek érdekképviseletét.
A bemutatandó történelmi események egyfelől a békés egymás mellett élés törvényes feltételeinek megteremtésére, másfelől az érdekképviselet általi érdekérvényesítésre irányuló egyidejű törekvés fontosságát tanúsítják.
2023.09.21.
Bagyinszki Ágoston OFM: Mediálni a béke ügyében, de hogyan?! Assisi Szent Ferenc "kudarcos" békemissziója mint sikertörténet
Assisi Szent Ferenc és al-Kámil szultán keresztény és muszlim oldalon egyaránt ikonizálódott, ugyanakkor történetileg igazolt Damietta melletti találkozójának nyolc évszázados emlékezete „kudarcos” sikertörténet. Ferenc testvér ott és akkor, a konkrét történelmi körülmények között Krisztus Békéjének szolgálatában olyan lángoló, „szeráfi léleknek” mutatkozott, aki képessé vált az „idők jeleinek” éber olvasására és egy egészen kivételes békemisszió kivitelezésére. Bár a karizmatikus rendalapító a konkrét konfliktusban „mediálva” nem tudta elérni a fegyvernyugvást, évszázadok távlatában mégis példáját adta az erőszakmentesség evangéliumi útjának. II. János Pál pápa 1986-ban – Ferenc egyiptomi útjára emlékezve – Assisibe hívta össze azt a hagyományteremtő vallási világtalálkozót, amellyel a szerzetes egykori békemisszióját szerette volna folytatni. Az előadás e paradigmatikus példa nyomán kérdez rá a mai lehetőségeinkre, teendőinkre.
2023.10.12.
Szatmári Györgyi: Örökségünk a béke. Közelítések Jézus békéjének evangéliumi fogalmához
Jézus egyszer békét ígér tanítványainak (Jn 14,27), máskor elutasítani látszik még a feltételezést is, hogy a béke volna küldetésének célja (Lk 12,51). Mi több, karddal válaszol a békét váróknak (Mt 10,34). Ellentmondásos volna Jézusnak a békéhez való viszonya? Egyáltalán mit jelenthetett a béke fogalma Jézus és kortársai, illetve az evangélisták számára? Az előadás ezeket a kérdéseket járja körül, és az evangéliumok néhány jellegzetességét kiemelve keresi Jézus békeüzenetét.
2023.12.14.
Révay Edit OCV és Nobilis Márió:
Közösségépítés a közösségek krízisének korában
A közösségek a közösségek krízisének évszázadában egyszerre lehetnek a béke és a békétlenség színterei. Mik az általános pasztorálteológiai, szociológiai és szociálpszichológiai jellemzői a közösségeknek? Hogyan működnek a plébániák és azokon belül a kisközösségek a mai magyar Egyházban? Mitől válhatnak élhetővé, vonzóvá, mi hiányzik ahhoz, hogy annak éljük meg? Ezekre a kérdésekre is ránézünk a pasztorálteológiai, szociológiai és szociálpszichológiai elméleti keretben egy friss mikrofelmérés első adatainak segítségével.
Az alkalmak 19:00 órakor kezdődnek és körülbelül 20:30 óráig tartanak. A rendezvény helyszíne a Sapientia Főiskola (1052 Budapest, Piarista köz 1) vagy online webinarium. Egyes alkalmakról részletesebb információ az eseménynaptárban található.
Kérdés esetén kereshet minket bizalommal a kommunikacio [at] sapientia.hu címen.
Szeretettel várjuk programsorozatunkon!