II. János Pál pápa már a 2000-ik év Nagy Jubileumának előkészítésekor is azt kérte, hogy „az Egyház tartson lelkiismeretvizsgálatot: befogadta-e a Zsinatot?” (Novo Millennio Ineunte, 57).
Ennek fényében a Sapientia törekvését így fogalmaznám meg:
létrehozni, ápolni és erősíteni az Egyházban a keresztény közösség élhető és éltető tereit.
A II. Vatikáni Zsinat építő, fölemelő örökségének tartjuk, hogy újból elevenen a szemünk elé állította az Egyház közösségi valóságát. Ez olyan terekben válhat megtapasztalhatóvá, ahol a keresztények kibontakoztathatják a keresztségből fakadó méltóságukat: a liturgikus ünneplés, a családi élet, Isten Igéjének hallgatása, az Egyház küldetését szolgáló intézmények stb. Ezekben a közös életterekben hordozhatják egymást a különféle életállapotokhoz tartozók (világiak, papok, szerzetesek), egymást megerősítő tanúságtételükkel, kölcsönös inspirációt nyújtva az életszentségre való törekvésben, amely minden ember távlata az Egyházban. A Főiskola ennek szeretne a színtere lenni, és
arra szeretné felkészíteni hallgatóit, hogy majd ők is ilyen életterek létrehozói vagy gondozói legyenek – ami az Egyház egyik fő küldetése a világban.
Várnai Jakab OFM
