Az ünnep
Az ünnep: a világ és életünk középpontja felé mutat – írja Mohay Tamás, decemberi könyvválogatásunk egyik kötetének szerzője. Karácsony ünnepének közeledtével, az adventi várakozás idején, ezzel a mottóval ajánljuk az itt szereplő könyveket, melyek különféle megközelítéssel, de mind az ünnep fogalmát járják körül s ezzel hozzájárulhatnak, hogy felismerjük az ünnep és az ünnepre való készület fontosságát életünkben.
KARÁCSONY AZ ÚJRAKEZDÉS REMÉNYE
A karácsony előtti időszakot korunk embere számára sajnos sokkal inkább a rohanás jellemzi, mint az adventi elcsendesedés. Ezért különösen fontos a bencés Anselm Grünnek, korunk egyik legnépszerűbb lelki írójának üzenete, aki könyveiben a keresztény tanítást és az egyház hagyományát gyakran hozza összefüggésbe az ember lelki egészségével. Grün rámutat arra, hogy ha bekapcsolódunk az egyház életébe, például az egyházi év belső megélésén keresztül, és megfontoljuk azokat a tanításokat, melyeket például Szent Benedek Regulája tár elénk, az üdvösségünkön való munkálkodás mellett életminőségünk is döntően fog javulni.
A BELSŐ EMBER NÖVEKEDÉSE
Az önismeret fontossága közhelynek mondható, azonban nem könnyű feladat magunkról a valós kép kialakítása. Ebben a könyvben a református szerző a mélyebb önismeret irányába és ezáltal is Isten közelébe „terelgeti” az olvasót, melyhez pszichológiai szakértelmét és hitéleti tapasztalatait egyaránt felhasználja.
ERKÖLCSTEOLÓGIAI TANULMÁNYOK 10.
Erkölcsteológiai tanulmányok 10. Az ünneplés, Jel Kiadó, Budapest, 2010. MO170E86
A Jel Kiadó gondozásában megjelenő Erkölcsteológiai tanulmányok sorozat immár húsz kötetben tárgyalja a morálteológia különféle kérdéseit. A 2010-ben megjelent tizedik kötet témájául az ünneplést választották. A könyvben szereplő tanulmányok különféle nézőpontokból vizsgálják ezt a szép területet, mely a keresztény életnek mindig fontos szereplője volt.
AZ IGAZI KARÁCSONY
Prohászka Ottokár a XIX. század és a XX. század fordulójának, majd a múlt század első évtizedeinek meghatározó egyházi személyisége és a magyar katolicizmus egyik legjelentősebb gondolkodója volt. Életműve monumentális és változatos: a magyar társadalom szociális kérdéseitől az elméleti teológiai vitákig sok területen hallatta szavát, melyre kortársai mindig kiemelten figyeltek. Lelki íróként is maradandót alkotott és több generáció számára jelentettek művei mindennapi lelki táplálékot. Terjedelmes kötetet töltenek meg a karácsonyról szóló írásai, melyeket ebben a kiadásban Albrecht Dürer metszetei illusztrálnak.
Előfizetett adatbázisból elérhető a Sapientia Főiskola hálózatán!
A KARÁCSONY ÜNNEPÉNEK KIALAKULÁSA ÉS A KARÁCSONYFA EREDETE
A betlehemi jászoltól hogyan jutottunk el a karácsony ünnepének ahhoz a formájához, amelyet mindannyian ismerünk, a karácsonyfával és egyéb szokásokkal? Ezt igyekszik ismertetni ebben a rövid könyvében Oscar Cullmann francia evangélikus teológus. Művét, rövid terjedelménél fogva különösen ajánlatos elolvasni ahhoz, hogy megismerjük a karácsony és a karácsonyfa történetét.
MESTER ÉS TANÍTVÁNY – ÜNNEPEINK
A Mester és Tanítvány című folyóirat 2009-ben tematikus számot szentelt az ünnep fogalmának, a lap profiljához illően elsősorban pedagógiai szempontok szerint megközelítve a témát, számos tanulmánnyal és az ünnephez kapcsolódó szépirodalmi alkotásokkal.
MIT HOZOTT A JÉZUSKA?
A család összetartásában és gyermekek hitre való nevelésében fontos szerepe van az ünnepeknek, a maguk spirituális tartalmával, szimbólumrendszerével és a hozzájuk fűződő hagyományokkal. A jól megélt ünnep lelki egészségünk egyik forrása is. A könyv szerzője számos saját tapasztalatát és családi történetét osztja meg velünk a fentiekkel kapcsolatban.
NÉPÜNK ÜNNEPEI
Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza, Szent István Társulat, Budapest, 1938. TT374B20
Az Úr Jézus életének eseményeit évről-évre felidézi a most kezdődő egyházi év. Az ehhez kapcsolódó népszokások, hagyományok legnevesebb magyar kutatója Bálint Sándor volt, a magyar néprajztudomány kiemelkedő alakja. A magyar nép vallási életének mélységeit feltáró tudományos tevékenységét hitvalló életével is hitelessé tette s a Szeged-Csanádi Egyházmegye 2005-ben kezdeményezte boldoggá avatását. E könyve volt az első, melyben összegezte az egyházi évhez kapcsolódó népi hagyományokat, szokásokat, amit később a Karácsony, húsvét, pünkösd és az Ünnepi kalendárium című műveiben folytatott.
A REMÉNY FORRÁSAI
Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa a közelmúlt egyik legjelentősebb katolikus teológusa volt. Ebben a könyvben azokat az elmélkedéseket gyűjtötték össze, amelyeket a Bajor Rádió felkérésére írt az egyházi év legkiemelkedőbb ünnepeiről, Róma templomainak oltárképeit, szobrait is segítségül hívva egy-egy ünnep mélyebb jelentésének megértéséhez.
RÍTUS ÉS ÜNNEP
A kötet a Bálint Sándor születésének centenáriumára rendezett tudományos konferencia előadásainak szerkesztett anyagát tartalmazza. A tanulmányok részben Bálint Sándor munkásságához kapcsolódnak, részben különféle néprajzi kérdésekhez, amelyek valamiképpen kötődnek az ünnep fogalmához, legyen szó akár a karácsonyról vagy Szent László király ünnepéről, de akár a temetés, a gyász és a halottsiratás rítusairól.
TÖREDÉKEK AZ ÜNNEPRŐL
Mohay Tamás: Töredékek az ünnepről, Nap Kiadó, Budapest, 2008. TT374M75
Mohay Tamás néprajztudós az ünnepről szóló rövid tanulmányának címét adta ennek a különféle témájú írásait tartalmazó kötetének. Ennek apropóján elgondolkodhatunk azon, hogy a néprajz területén mennyire fontos szerepet kap az ünnep, az ünneplés fogalma. A népi kultúrának mindig meghatározó elemei voltak az ünnepek, melyek minősége, sajátosságai egy nemzet folklórjának meghatározó, a mindennapokra is kiható elemei. Mohay Tamás kötetében portrékat, születésnapi köszöntőket és rövidebb néprajzi tanulmányokat olvashatunk.
ÜNNEPEK A KERESZTÉNY ÉS POGÁNY KOR HATÁRÁN
Köztudott, hogy amikor a kereszténység a Római Birodalomban államvallás lett, a római szokásokat, mitológiát az egyház igyekezett „megkeresztelni”, átvenni valamit a régiből és új tartalmat adni neki. Ennek ékes példája a római Pantheon, az ókori építészet egyik legjelentősebb fennmaradt alkotása, amely az „összes isten” templomából Szűz Mária és az összes keresztény vértanú tiszteletére szentelt templom lett. Tóth Anna Judit könyve azt vizsgálja, mi lett a sorsa az ókori pogány ünnepeknek, mennyi, hogyan és hol maradt fenn belőlük a kereszténység elterjedésével Európában.