A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei és történeti alakulása I.

A kurzus célja a hallgatók számára differenciált ismeretet  nyújtani a szupervízió fajtáiról,formáiról,  tisztán megkülönböztetve azokat az egyéb tanácsadási-, kísérési- és segítőkapcsolati formáktól. Egyúttal a szupervízió nemzetközi- és magyar szakmatörténeti és alkalmazási területeinek összefüggésében, ennek alakulásán és jelenlegi változásain keresztül megvilágítani társadalmi értékét és szerepvállalását.

differenciált gondolkodás, általános- és szakterületi megkülönböztetési képesség, választási- és döntési képesség, ismeretekre épülő árnyalt szükségletfeltárás és ehhez kapcsolódó tiszta kommunikáció

A hallgatókát tekintést kapnak a szupervíziós formákról (egyéni., csoport- team szupervízió, témacentrikus szupervízió). Megkülönböztetve egyéb tanácsadási formáktól (pl coaching, szereptanácsadás, csoport-, team- és szervezeti tanácsadási formáiról.) A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb. mint folyamat kontextusában . Részben önálló felderítő munka során rörténetiségében ismerik meg a szupervízió különböző szakmákhoz kapcsolódó.fejlődési ívét, szakmatörténeti összefüggéseit.

félévzáró dolgozat beadása

Lavemann, Larry: A többszintes szupervíziós modell, a klinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti kapcsolat, in Kessel, Louis van – Sárvári György (szerk.): A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek 2., Supervisio Hungarica, Budapest, 1996, 142-153.

Ajdukovic, Marina et al.: ECVision. A szupervízió és a coaching európai fogalomtára és kompetenciaprofilja, MSZCT, Budapest, 2016., (Fejezetek: A szupervízió definíciója -Alapjellemzők – Típusok – Munkaformák)

Bagdy Emőke – Wiesner Erzsébet (szerk.): Szupervízió. Egyén-csoport-szervezet, Print-X Budavár, Budapest, 2005.