A szupervízió beilleszthetősége az alkalmazás különböző területein

Tanulmányi szupervízió I., Csoportszupervízió I, Önreflektív team I. tárgyak eredményes teljesítése 

A szupervízió alkalmazási terepeinek, területeinek komplex  megismertetése a hallgatókkal. A tárgy az alkalmazási területek változásait és ezek szupervíziós vonzatait, történelmi visszatekintésben és az aktuális változási  tendenciákra vonatkozóan egyaránt láttatni kívánja.. A tárgy kiemelt célja a szakmai kompetencia keretek egyértelmű felrajzolása az egyes alkalmazási területeken az egyéb segítő- és tanácsadási munkamódok viszonylatában

helyzetátlátás, elemzőképesség, rendszer-gondolkodás képessége, határérzék-érzék, kompetencia-érzékenység, határok tisztelete, etikai mértékismeret, dialógus-készség az érintkezős szakterületek vonatkozásában

Történetileg a szupervízió a szociális munka területéről indult, és egy évszázados fejlődése során önálló funkcióként, majd módszerként, a trendet tekintve önálló szakmaként a munkatevékenység szinte valamennyi terepére eljutott. A tárgy arra a kérdésre keresi a választ, hogy az alkalmazás terepe mennyiben, mely pontokon befolyásolási tényező, hogyan hat a szupervízió működésére. Mire kell felkészülnie, mit kell figyelembe vennie a szupervizornak, ha egy-egy adott területen tart szupervíziót? 

Főbb témakörök: 

• Történeti bevezető 
• A szupervízió főbb terep-területei 
•  A terepek dinamikai jellemzői 
• Igények, elvárások, működési jellegzetességek 
• A különböző terepjellegzetességek hatása a szupervíziós munkára 

A szupervizor kompetencia határai 

aktív jelenlét, évközi szemináriumi feladat teljesítése, erről készült beszámoló

Anderson, Tom: A visszajelző csoport, Animula, Budapest, 1994.

Bagdy Emőke: A segítő kapcsolat pszichológiája – kézirat, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest, 2004.

Bálint Mihály: Az orvos, a betege és a betegség, Animula, Budapest, 2004.