| Kód | Képzés | Követelmény | Heti óraszám | Kredit |
|---|---|---|---|---|
|
SVBAKT |
Szupervizor |
gyakorlati jegy
|
12/félév |
1 |
A tanegység célja
A szupervízió alkalmazási terepeinek, területeinek komplex megismertetése a hallgatókkal. A tárgy az alkalmazási területek változásait és ezek szupervíziós vonzatait, történelmi visszatekintésben és az aktuális változási tendenciákra vonatkozóan egyaránt láttatni kívánja.. A tárgy kiemelt célja a szakmai kompetencia keretek egyértelmű felrajzolása az egyes alkalmazási területeken az egyéb segítő- és tanácsadási munkamódok viszonylatában.
A hallgató fejlesztendő kompetenciái
Helyzetátlátás, elemzőképesség, rendszer-gondolkodás képessége, határérzék-érzék, kompetencia-érzékenység, határok tisztelete, etikai mértékismeret, dialógus-készség az érintkezős szakterületek vonatkozásában
Tematika
Történetileg a szupervízió a szociális munka területéről indult, és egy évszázados fejlődése során önálló funkcióként, majd módszerként, a trendet tekintve önálló szakmaként a munkatevékenység szinte valamennyi terepére eljutott. A tárgy arra a kérdésre keresi a választ, hogy az alkalmazás terepe mennyiben, mely pontokon befolyásolási tényező, hogyan hat a szupervízió működésére. Mire kell felkészülnie, mit kell figyelembe vennie a szupervizornak, ha egy-egy adott területen tart szupervíziót?
Főbb témakörök:
- Történeti bevezető
- A szupervízió főbb terep-területei
- A terepek dinamikai jellemzői
- Igények, elvárások, működési jellegzetességek
- A különböző terepjellegzetességek hatása a szupervíziós munkára
- A szupervizor kompetencia határai
Követelmény
aktív jelenlét, évközi szemináriumi feladat teljesítése, erről készült beszámoló,
Kötelező irodalom
Kötelező és ajánlott irodalom:
Anderson, Tom: A visszajelző csoport, Animula, Budapest, 1994.
Bagdy Emőke: A segítő kapcsolat pszichológiája – kézirat, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest, 2004.
Bálint Mihály: Az orvos, a betege és a betegség, Animula, Budapest, 2004.