| Kód | Képzés | Követelmény | Heti óraszám | Kredit |
|---|---|---|---|---|
|
SVISZK2 |
Szupervizor |
kollokvium
|
12/félév |
4 |
Tanegységi előfeltétel
Lezárt 2. félév
A Szupervízió az intézményben és szervezeti kultúra I. c. tantárgy elvégzése
A tanegység célja
A szervezetet alkotó emberek szerepe a szervezeti kultúra kialakulásában. Az elképzelés és a valóság közötti különbségek felismerése.
Különböző kultúrák közötti kommunikáció jellegzetességeinek megismerése. Az eltérő kultúrákból fakadó kommunikációs nehézségek megoldásának facilitálására való felkészülés.
A szupervizió szervezeti (csoportos és team) formáinak megértése, illesztésük a szervezeti működéshez és folyamatokhoz
A hallgató fejlesztendő kompetenciái
Rendszerszemlélet
Stratégiai gondolkodás
Kommunikáció, tárgyalástechnika
Empátia
Önreflexió
Kritikus gondolkodás
Befolyásolás, önérvényesítés
Tematika
Mitől és hogyan értjük meg, vagy félre egymást?
Mit nevezhetünk kultúrának?
A környezetünk, neveltetésünk, tapasztalataink - és az azokból levont következtetéseink - szerepe. Másként: szűrőink.
Hiedelmeink, hitrendszereink és dogmáink.
Tudatos, vagy tudatalatti szintek? Az előítéleteink szerepe.
Mi köze a belső egyensúlyunknak és a pillanatnyi érzelmi állapotunknak a kommunikációnk tisztaságához?
A tantárgy elsősorban ezekkel a témákkal foglalkozik, ezekre a kérdésekre keresi a választ, személyes belső utazásra ugyanúgy hívva a hallgatókat, mint ezirányú elméleti ismereteik gyarapítására.
Ezen felül helyet kap a személyközi kommunikáció, a kulturális különbségek árnyalt értelmezése (felekezeti kultúrák, peremre-szorultak és kisebbségek kultúrája, szubkultúrák). Az emberi kommunikáció számos biológiai és lélektani invariáns elemmel bír (pl. a nem-verbális kommunikáció veleszületett kódja, az empátia és a hitelesség alapfolyamatai, stb.), de több olyan csatornája és jelprocesszusa van, amelyet a kultúra alakit ki, a koncepció általános és specifikus (szubkultúra, munkakultúra, stb.) értelmében. A kommunikáció szabályainak kulturális sokfélesége megnehezíti a kultúrák közötti kommunikációt, holott erre a mai közösségekben, üzleti és kulturális életben, a megnövekedett mobilitás és globalizáció miatt is, egyre nagyobb szükség van. A tantárgy eszközöket ad a kultúrák és a kommunikációs folyamatok elemzéséhez és a kommunikációs nehézségek áthidalásához
Követelmény
Részvétel az előadásokon
Dolgozat elkészítése (Egy számomra idegen kultúrában elmerülve szerzett tapasztalataim bemutatása)
Ajánlott irodalom
JICC – Journal of Intercultural Communication (www.immi.se)
Neuliep, James W.: Intercultural communication. A contextual approach, Sage,
Thousand Oaks, 2006.