Pályaszocializációs gyakorlat III.

A pályaismereti, pályaszocializációs gyakorlatok célja, hogy

- a hallgatók tanári nézőpontból megfigyeljék az iskola világát, az intézményi környezetet, infrastruktúrát,

- különböző iskolatípusokban tanórákon, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon, iskolai rendezvényeken gyűjtsenek tapasztalatokat az iskola, mint szervezet, mint munkahely működéséről,

- a visszajelzések alapján képet formáljanak saját pályaalkalmasságukról.

A Pályaszocializációs gyakorlat III. kiemelt célja, hogy a tanárjelölt

- megismerje az egyes korosztályok, csoportok, a csoportokon belül az egyes tanulók kognitív-szociális sajátosságait, a nevelést, oktatást befolyásoló tényezőket

A tanári nevelő és oktató tevékenységek és ezek összetettségének megfigyelése, elemzése; hospitálás általános iskolában és középiskolában. A gyakorlatot szeminárium kíséri, melyen a meglátogatott intézményekben látott tevékenységek, esetek elemzése történik.

A gyakorlat menete:

A gyakorlatot a hallgatók csoportosan végzik.

16 óra gyakorlat négy gyakorlóhelyen – két alkalommal általános iskolában, két alkalommal középiskolában történik:

- 4x45 p hospitálás állami általános iskolában délelőtt (szaktárgyi órán is)

- 4x45 p hospitálás egyházi általános iskolában délelőtt

- 4x45 p hospitálás állami középiskolában délelőtt (szaktárgyi órán is)

- 4x45 p hospitálás egyházi középiskolában délelőtt

5 alkalommal (4x45 p) kísérő szeminárium a főiskolán.

Az iskolalátogatási gyakorlatok során az intézményekben végzett megismerő és megfigyelő munkáról a hallgató hospitálási naplót vezet, melyben irányított szempontok mentén rögzíti a látogatás során hallottakat és megfigyelteket. A megfigyelési szempontokat, az iskolák nevét, címét, a fogadó mentor nevét, elérhetőségét, az iskolalátogatási időpontokat a félév első kísérő szemináriumi óráján kapják meg a hallgatók a gyakorlatvezetőtől. A gyakorlatokat a főiskola szervezi. Az intézménylátogatásokon való részvétel kötelező, azok nélkül a kurzus nem teljesíthető.

A hospitálások fókuszai:

- a tanulók viselkedésének megfigyelése,

- a tanulócsoportok megfigyelése,

- az iskolapszichológus/fejlesztőpedagógus/logopédus munkájának megismerése – interjú,

- a tanulók tanulásának megfigyelése,

- a szaktanári feladatokhoz kapcsolódó hospitálás és megbeszélés

hospitálási napló vezetése, elemző dolgozat készítése a féléves gyakorlatról. A napló, s a dolgozat leadása a gyakorlatvezetőnek a szorgalmi időszak utolsó hetében történik.

A gyakorlat értékelése: gyakorlati jegy.

A tárgy teljesítésének feltétele: a négy iskolalátogatási alkalmon, valamint a szemináriumi órákon való részvétel, a gyakorlati alkalmak során a hospitálási napló vezetése a meghatározott követelmények szerint, s az elemző dolgozat elkészítése.

A féléves munka során a szemináriumi munka része – az iskolalátogatások tapasztalataira építve – egy elemző dolgozat készítése. A dolgozatok szakirodalom felhasználásával készülő, önálló elemzések: a gyakorlatok során megélt tapasztalatok szakmai elemzése, saját reflexióinak bemutatása.

A dolgozatok elkészítése során elvárás min. 1-3 szakirodalom felhasználása az elemzés során, megfelelő hivatkozás mellett. Az elemző dolgozat elvárt terjedelme: kb. 12.000-15.000 karakter (szóköz nélkül).

Tudás:

- Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.

- Tisztában van szaktárgyának a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.

- Törekszik saját megalapozott pedagógiai nézeteinek a megfogalmazására.

- Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.

Képesség:

- Képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni.

- Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

- Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív és mérlegelő értelmezésére, elemzésére, értékelésére.

- Képes meghatározni saját szakmai elhivatottságát, szerepvállalását.

- Pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni. Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit.

- Képes meghatározni saját szakmai elhivatottságát, szerepvállalását.

- Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

Attitűd:

- Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására. Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez.

- Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére

- Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.

Autonómia és felelősség:

- A szakképzett tanár jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

CZETŐ, K., LÉNÁRD, S., SOLYMOSI, K. & SZÉLL, K. (2020). Megismerni? Hogyan? Miért? A tanulók megismerését támogató módszerek pedagógusoknak.

http://mindenkiiskolaja.elte.hu/wp-content/uploads/2020/06/ELTE_megismerni-hogyan-miert_ONLINE.pdf

FALUS, I. (főszerk.); Szűcs Ida (szerk.) (2022): A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó, Budapest.

SZIVÁK, J. (2014). A reflektív gondolkodás fejlesztése. Ajánlott fejezet: 1. A reflektív gondolkodás fogalma (8-14.)

https://tehetseg.hu/sites/default/files/04_kotet_net.pdf#page=

SZABÓ, É., N. KOLLÁR, K., & VÖRÖS, A. (2017). A tanári szerep, a vezetés és a tekintély problémái. In: Pedagógusok pszichológiai kézikönyve 3. Osiris Kiadó, Budapest, 407-454.

http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/18447/1/pszichoped_tanari_szerep.pd