Pályaszocializációs gyakorlat III.

A gyakorlatra való jelentkezés módja

• A gyakorlatra a Neptun rendszeren keresztül benyújtott kérvénnyel tudnak jelentkezni. A jelentkezés határideje október 15.

• A kérvény elfogadását követően, a tárgyfelvételi időszakban a kurzust fel kell venni a Neptun rendszerben.

A tanegység célja

A pályaszocializációs gyakorlatok célja, hogy a hallgatók tanári felkészítésük keretében szakmai tapasztalatokat gyűjtsenek az iskolában, e tapasztalatok tükrében több szempontból is képet alkossanak a tanári munkáról, valamint egyre árnyaltabb módon tudjanak reflektálni saját pályaalkalmasságukra, erősségeikre, fejlesztendő területeikre.

A Pályaszocializációs gyakorlat III. kurzus megfigyeléseinek és reflexióinak középpontjában a pedagógiai folyamatok állnak: tervezés, munkaformák, módszerek, értékelés, motiváció, közösségfejlesztés, a tanulás támogatása, tehetséggondozás, felzárkóztatás stb.

A gyakorlat menete

Évközi tanulmányi követelmények

A hallgatók a félév során szemináriumi foglalkozásokon és a Főiskola által megszervezett iskolai gyakorlatokon vesznek részt (ld. IV. pont). Az iskolai gyakorlatok során tanítási órákat látogatnak, megismerik az intézményt és a tanórán kívüli iskolai tevékenységeket. A tanítási órákról hospitálási naplót vezetnek. Felkészülnek a félév végi szóbeli beszámolóra.

Iskolai gyakorlatról történő hiányzás esetén a hallgató kezdeményezi az óralátogatások pótlását, ebben együttműködik a gyakorlatvezetővel és a gyakorlatszervezővel.

Az értékelés módja

A hallgató teljesítményét a gyakorlatvezető értékeli az alábbi szempontok alapján:

• jelenlét, konstruktív részvétel a szemináriumi foglalkozásokon és az iskolai gyakorlatokon
• a határidőre leadott hospitálási naplók minősége
  • a kidolgozás igényessége (változatos, releváns szempontok, kellő részletesség és mélység)
  • szakmai igényesség (az értékeléseknek és a reflexióknak az adott szinten elvárható szakmaisága, hozzámért terminológia)
  • formai igényesség, nyelvi minőség (igényes, áttekinthető felépítés, stílus, nyelvhelyesség, helyesírás)
• a félévet záró szóbeli beszámoló (prezentáció) minősége
  • a kidolgozás igényessége (változatos, releváns szempontok, kellő részletesség és mélység, az önreflexió minősége)
  • szakmai igényesség (az értékeléseknek és a reflexióknak az adott szinten elvárható szakmaisága, hozzámért terminológia)
  • formai igényesség, nyelvi minőség (igényes, áttekinthető felépítés, stílus, nyelvhelyesség, igényes prezentáció)

A hospitálási napló részei minden látogatott tanóra esetében

• A tanóra menetének rögzítése (idő, tanári és tanulói tevékenységek)
• Négy rövid reflektív esszé a tanóráról a választott 4 megfigyelési szempont szerint. Elsősorban a pedagógusra vonatkozó szempontok közül kell választani. A rövid esszék terjedelme 400–800 leütés szóközökkel.

A félévet záró szóbeli beszámoló

• Tartalmi elemek
  • A gyakorlat tapasztalatainak összegző megfogalmazása
  • Kiemelkedő élmények, felismerések, nehézségek
  • Reflexió a tanultakra: Milyen új tudás birtokába került?
  • Reflexió a saját pályaalkalmasságára (rátermettség, hivatás alakulása, tanári kompetenciák stb.)
• Formai követelmények
  • A hallgató előadása, prezentáció vetítésével
  • Időkeret: 15 perc
  • Az előadást rövid megbeszélés követi

Ismeretek

A hallgató

• ismereteket szerez a pedagógiai folyamatoknak a tanulók személyiségfejlődésére gyakorolt hatásáról,

• ismereteket szerez a tanulók értékelésének fajtáiról, módszereiről,

• alapvető ismereteket szerez a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről, a nevelési-oktatási stratégiák és módszerek kiválasztásának elveiről,

• ismereteket szerez a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokról, a Nemzeti alaptantervről és a kerettantervekről, betekintést nyer ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepébe,

• tájékozódik a szülőkkel és a pedagógiai munkát segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól, a kommunikáció és együttműködések lehetőségeiről,

• ismereteket szerez a szakmódszertan aktuális kérdéseiről, a differenciálás lehetőségeiről,

• ismereteket szerez a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről,

• ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.

Készségek

A hallgató

• képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanultaknak a gyakorlati szituációkban való felismerésére, mérlegelésére,

• képes a megfigyelt pedagógiai helyzetek reflektív és mérlegelő értelmezésére, elemzésére, értékelésére,

• megfigyelései tükrében képes megfogalmazni és képviselni saját pedagógiai nézeteit,

• egyre inkább képessé válik a tanulási-tanítási stratégia meghatározására, a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására,

• képes meghatározni saját szakmai elhivatottságát, szerepvállalását,

• a pedagógiai munkában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni,

• képes a saját pályaalkalmasságával kapcsolatos önreflexióra: a megfigyelései és a visszajelzések alapján azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit.

Attitűdök

A hallgató

• nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására,

• felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni a tanulókhoz,

• érzékeny a tanulók egyéni problémáira,

• fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást,

• fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében,

• reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában,

• elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett,

• reflektív módon törekszik szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére,

• kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.

Falus Iván (főszerk.); Szűcs Ida (szerk.) (2022). A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Knausz Imre (2008). Mit kezdjünk az értékeléssel? Adalékok az integrációs nevelés pedagógiájához. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság.

Szivák Judit (2014). A reflektív gondolkodás fejlesztése. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.