Pályaszocializációs gyakorlat II.

A gyakorlatra való jelentkezés módja

• A gyakorlatra a Neptun rendszeren keresztül benyújtott kérvénnyel tudnak jelentkezni. A jelentkezés határideje március 15.
• A kérvény elfogadását követően, a tárgyfelvételi időszakban a kurzust fel kell venni a Neptun rendszerben.

A tanegység célja

A pályaszocializációs gyakorlatok célja, hogy a hallgatók tanári felkészítésük keretében szakmai tapasztalatokat gyűjtsenek az iskolában, e tapasztalatok tükrében több szempontból is képet alkossanak a tanári munkáról, valamint egyre árnyaltabb módon tudjanak reflektálni saját pályaalkalmasságukra, erősségeikre, fejlesztendő területeikre.

           A Pályaszocializációs gyakorlat II. kurzus megfigyeléseinek és reflexióinak középpontjában a tanuló áll: a különböző korosztályok sajátos igényei, az iskola mint tanulási környezet (pl. berendezés, funkciók, terek, légkör), az iskola tevékenységkínálata, a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (a különleges bánásmódot igénylő tanulók, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók) fejlesztése stb.

A képzésen szerezhető tudás

Ismeretek

• A hallgató
• ismereteket szerez a tanulók pedagógiai megismerésének módszereiről,
• alapvető ismereteket szerez a különböző tanulási környezetben megvalósuló szocializációs folyamatokról és ezek hatékony kezelésének lehetőségeiről,
• ismereteket szerez a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságairól, az esélyteremtési lehetőségeiről; ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket,
• ismereteket szerez a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszerekről,
• tájékozódik a szülőkkel és a pedagógiai munkát segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól, a kommunikáció és együttműködések lehetőségeiről,
• ismeri és végiggondolja a pedagógus szakma legfontosabb jogi és etikai szabályait, normáit,
• ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről,
• tájékozott a szakterületéhez és a tanári hivatásához kötődő legfontosabb információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban,
• egyre inkább tudatosítja szaktárgyának a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepét, lehetőségeit.

Készségek

A hallgató

• képes tapasztalt kollégák, mentorok segítségével a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni,
• képes a megfigyelt pedagógiai helyzetek reflektív és mérlegelő értelmezésére, elemzésére, értékelésére,
• megfigyelései tükrében képes megfogalmazni és képviselni saját pedagógiai nézeteit,
• a pedagógiai munkában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni,
• képes a saját pályaalkalmasságával kapcsolatos önreflexióra: a megfigyelései és a visszajelzések alapján azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit.

Attitűdök

A hallgató

• egyre inkább elkötelezetté válik a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt,
• nyitott a különböző tanulási környezetekben megvalósuló szocializációs, támogató folyamatok lehetőségeinek megismerésére,
• nyitott a megismerésre, illetve a tapasztalatszerzésre, fontosnak tartja az egész életen át tartó tanulást,
• képes a mérlegelésre, az együttműködésre, a kölcsönösségre és az asszertív kommunikációra,
• elkötelezett a szakmai együttműködés mellett, képes segítséget kérni és elfogadni,
• betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.

A gyakorlat menete

Évközi tanulmányi követelmények

A hallgatók a félév során szemináriumi foglalkozásokon és a Főiskola által megszervezett iskolai gyakorlatokon vesznek részt (ld. IV. pont). Az iskolai gyakorlatok során tanítási órákat látogatnak, megismerik az intézményt és a tanórán kívüli iskolai tevékenységeket. A tanítási órákról hospitálási naplót vezetnek. Felkészülnek a félév végi szóbeli beszámolóra.

Iskolai gyakorlatról történő hiányzás esetén a hallgató kezdeményezi az óralátogatások pótlását, ebben együttműködik a gyakorlatvezetővel és a gyakorlatszervezővel.

Az értékelés módja

A hallgató teljesítményét a gyakorlatvezető értékeli az alábbi szempontok alapján:

• jelenlét, konstruktív részvétel a szemináriumi foglalkozásokon és az iskolai gyakorlatokon
• a határidőre leadott hospitálási naplók minősége
  • a kidolgozás igényessége (változatos, releváns szempontok, kellő részletesség és mélység)
  • szakmai igényesség (az értékeléseknek és a reflexióknak az adott szinten elvárható szakmaisága, hozzámért terminológia)
  • formai igényesség, nyelvi minőség (igényes, áttekinthető felépítés, stílus, nyelvhelyesség, helyesírás)
• a félévet záró szóbeli beszámoló (prezentáció) minősége
  • a kidolgozás igényessége (változatos, releváns szempontok, kellő részletesség és mélység, az önreflexió minősége)
  • szakmai igényesség (az értékeléseknek és a reflexióknak az adott szinten elvárható szakmaisága, hozzámért terminológia)
  • formai igényesség, nyelvi minőség (igényes, áttekinthető felépítés, stílus, nyelvhelyesség, igényes prezentáció)

A hospitálási napló részei minden látogatott tanóra esetében

• A tanóra menetének rögzítése (idő, tanári és tanulói tevékenységek)
• Négy rövid reflektív esszé a tanóráról a választott 4 megfigyelési szempont szerint. Elsősorban a pedagógusra vonatkozó szempontok közül kell választani. A rövid esszék terjedelme 400–800 leütés szóközökkel.

A félévet záró szóbeli beszámoló

• Tartalmi elemek
  • A gyakorlat tapasztalatainak összegző megfogalmazása
  • Kiemelkedő élmények, felismerések, nehézségek
  • Reflexió a tanultakra: Milyen új tudás birtokába került?
  • Reflexió a saját pályaalkalmasságára (rátermettség, hivatás alakulása, tanári kompetenciák stb.)
• Formai követelmények
  • A hallgató előadása, prezentáció vetítésével
  • Időkeret: 15 perc
  • Az előadást rövid megbeszélés követi

Czető Krisztina, Lénárd, Sándor Solymosi Katalin, Széll Krisztián (2020). Megismerni? Hogyan? Miért? A tanulók megismerését támogató módszerek pedagógusoknak.

Falus Iván (főszerk.); Szűcs Ida (szerk.) (2022). A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szivák Judit (2014). A reflektív gondolkodás fejlesztése. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.