Gyakorlatkísérő szeminárium I.

A gyakorlatkísérő szeminárium a Pasztorális tanácsadás képzés gerincét képezi, mind a négy félévben megjelenő tantárgy. Célja a segítői kompetenciák és készségek kialakítása. Az egyes félévek tartalma és követelményei egymásra épülnek, hogy biztosítsák a hallgatók folyamatos szakmai fejlődését. Akiben nem alakulnak ki az egyes félévi követelményekben meghatározott készségek és kompetenciák, az azt jelenti, hogy az illető nem alkalmas a segítői munkára. Ezért a gyakorlatkísérő szeminárium szűrő szerepet tölt be: minden félévben egy szakmai grémium véleményét is figyelembe véve a tantárgy oktatói a hallgató szakmai alkalmasságát mérlegelve döntenek arról, hogy a hallgató folytathatja-e a képzést. A grémiumot több, a képzés aktuális félévében közreműködő oktatója alkotja. 

A terepgyakorlatból hozott jegyzőkövek segítségével a pasztorális tanácsadás kereteinek megismertetése, a személyközpontú segítés alapelveinek gyakorlati elsajátítása. Felkészíteni a hallgatókat szerepjátékok, esetelemzések, önreflexiós gyakorlatok felhasználásával a pasztorális segítő kapcsolat létrehozására és működtetésére.

Ismeri, mit jelentenek a lelkigondozói tevékenység során az alábbi kompetenciák, és azokat a követelményeknek megfelelő szinten képes magában fejleszteni: melléállás, segítői attitűd, odafigyelés és meghallgatás, jelenlét, önreflexió, nyitottság, integráció, szakmaiság. 

A segítő kapcsolati tér létrehozása. Melléállás, kísérés. Meghallgatás, odafigyelés, segítő attitűd. Segítő kapcsolat, gyógyító beszélgetés. Segítői készségek. Reagálás a kognitív tartalomra. Reagálás az érzelmi tartalomra. Időkeret és kompetenciahatárok. 

A megadott terephelyen (az I. félévben egy plébánián, ill. gondozási központban) lezajlott beszélgetések alapján pasztorális tanácsadói esetekről készített 3 jegyzőkönyvnek a megadott formai követelmények szerint, megadott időre történő beadása és aktív részvétel az órai megbeszéléseken. A félév végén gyakorlati jegy. Kölcsönös kiértékelés alapján, a félév végén minden hallgató személyes visszajelzést kap szakmai fejlődéséről, illetve arról, hogy konkrétan miben kell még fejlődnie ahhoz, hogy az I. év végén sikeresen tudja lezárni a szemináriumot és folytathassa tanulmányait.

Baumgartner, Isidor: A gyógyító lelkigondozás – emmauszi út, Embertárs 1 (2003/1) 7–19; Faber, Heije – van der Schoot, Ebel: A lelkigondozói beszélgetés lélektana, Semmelweis Egyetem – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2005; Ferris, Margaret: Együttérzés. Lelkigondozói és lelkivezetői alapismeretek keresztény segítők számára, Semmelweis Egyetem – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2004.

Tringer László: A gyógyító beszélgetés, Semmelweis Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest, 2003; Klessmann, Michael (szerk.): A klinikai lelkigondozás kézikönyve, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen, 2002; Nemes Ödön – Kővári Magdolna: Pasztorális segítőkapcsolat a gyakorlatban, Embertárs 4 (2006/1) 41–48; Kézdy Anikó – Somogyiné Petik Krisztina: A segítő helyzethez kapcsolódó saját élmények feltárása és feldolgozása, Embertárs 4 (2006/3) 196–204.