Csoportos hittanári tanítási gyakorlat

A gyakorlatra való jelentkezés módja

• A gyakorlatra a Neptun rendszeren keresztül benyújtott kérvénnyel tudnak jelentkezni. A jelentkezés határideje október 15.

• A kurzust a kérvény elfogadását követően, a tárgyfelvételi időszakban fel kell venni a Neptun rendszerben.

A tanegység célja

A csoportos hittanári tanítási gyakorlat célja, hogy a pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatokon szerzett tapasztalatokra építve fokozatosan felkészítsen a tanulási folyamatok szakértő irányítására, a hittan tanítására és a kapcsolódó tanítási és tanórán kívüli tevékenységekre mentortanár támogatásával, elsősorban szaktárgyi hospitálások, mikrotanítások, projekttanítások, páros és csoportos gyakorlatok formájában.

Cél továbbá a tapasztalatszerzés a tanulók nevelésével-oktatásával, a szaktárgyi tanári munkával kapcsolatban szakos és nem szakos órák látogatásával, megfigyelésével, elemzésével; szaktárgyi csoportos hospitálásokkal, tanári részfeladatok ellátása, a megfigyelt órák, foglalkozások alternatív megvalósításának tervezése, mikrotanítások, hospitálás különleges bánásmódot igénylő tanulók (a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy a kiemelten tehetséges tanulók) szaktárgyi foglalkozásain is. Valamint cél, hogy a hallgatónak szaktárgyon túl is transzferálható tudása legyen a tanulási folyamatokról, azok működéséről és irányításáról. (vö.: 2. melléklet a 8/2013. EMMI rendelethez)

A gyakorlat menete

Évközi tanulmányi követelmények

A hallgatók a félév során szemináriumi foglalkozásokon és iskolai gyakorlatokon vesznek részt (ld. IV. pont). Az iskolai gyakorlatok során tanítási órákat látogatnak, megismerik az intézményt és a tanórán kívüli iskolai tevékenységeket, konzultálnak a mentortanárral, önállóan megtartanak egy órarészletet, tanári részfeladatokat látank el. A meglátogatott tanítási órákról hospitálási naplót vezetnek. Felkészülnek a félév végi szóbeli beszámolóra.

Iskolai gyakorlatról történő hiányzás esetén a hallgató kezdeményezi az elmaradt tevékenységek pótlását, ebben együttműködik a gyakorlatvezetővel és a gyakorlatszervezővel.

 A gyakorlat során a hallgató a mentortanárral közösen vezeti az Igazoló- és értékelőlap a csoportos tanítási gyakorlathoz című dokumentumot, amelyet kitöltve lead a gyakorlatvezetőnek.

Az értékelés módja

A hallgató teljesítményét a gyakorlatvezető értékeli az alábbi szempontok alapján:

• jelenlét, konstruktív részvétel a szemináriumi foglalkozásokon és az iskolai gyakorlatokon

   

• a mentortanár által adott értékelés (Igazoló- és értékelőlap a csoportos tanítási gyakorlathoz)

   

• a határidőre leadott hospitálási naplók minősége
  • a kidolgozás igényessége (változatos, releváns szempontok, kellő részletesség és mélység)
  • szakmai igényesség (az értékeléseknek és a reflexióknak az adott szinten elvárható szakmaisága, hozzámért terminológia)

  • formai igényesség, nyelvi minőség (igényes, áttekinthető felépítés, stílus, nyelvhelyesség, helyesírás)

     

• a félévet záró szóbeli beszámoló (prezentáció) minősége
  • a kidolgozás igényessége (változatos, releváns szempontok, kellő részletesség és mélység, az önreflexió minősége)
  • szakmai igényesség (az értékeléseknek és a reflexióknak az adott szinten elvárható szakmaisága, hozzámért terminológia)
  • formai igényesség, nyelvi minőség (igényes, áttekinthető felépítés, stílus, nyelvhelyesség, igényes prezentáció)

A hospitálási napló részei minden látogatott tanóra esetében

• A tanóra menetének rögzítése (idő, tanári és tanulói tevékenységek)
• Négy rövid reflektív esszé a tanóráról a választott 4 megfigyelési szempont szerint. Elsősorban a pedagógusra vonatkozó szempontok közül kell választani. A rövid esszék terjedelme 400–800 leütés szóközökkel.

A félévet záró szóbeli beszámoló

• Tartalmi elemek

  • A gyakorlat tapasztalatainak összegző megfogalmazása
  • Kiemelkedő élmények, felismerések, nehézségek
  • Reflexió a tanultakra: Milyen új tudás birtokába került?
  • Reflexió a saját pályaalkalmasságára (rátermettség, hivatás alakulása, tanári kompetenciák stb.)

   

• Formai követelmények
  • A hallgató előadása, prezentáció vetítésével
  • Időkeret: 15 perc
  • Az előadást rövid megbeszélés követi

A képzésen szerezhető tudás

Ismeretek

A hallgató

• ismereteket szerez a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokról, a Nemzeti alaptantervről és a kerettantervekről, betekintést nyer ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepébe,

• ismeri a pedagógiai folyamatok tervezésének eszközeit, lépéseit és dokumentumait,

• ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről,

• tájékozott a szakterületéhez és a tanári hivatásához kötődő legfontosabb információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban,

• ismereteket szerez a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszertanokról,

• egyre inkább ismeri és érti a nevelés-oktatás és az értékközvetítés összefüggéseit,

• alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről osztályteremben és digitális térben egyaránt, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről,

• ismeretekkel rendelkezik a tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséről,

• egyre inkább megalapozott tudással rendelkezik az értékelés funkcióival, folyamatával, formáival és módszereivel kapcsolatban,

• ismereteket szerez az alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokról, összefüggésekről.

Készségek

A hallgató

• képes a megfigyelt pedagógiai helyzetek és saját pedagógiai tapasztalatai reflektív és mérlegelő értelmezésére, elemzésére, értékelésére,

• megfigyelései tükrében képes megfogalmazni és képviselni saját pedagógiai nézeteit,

• képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére,

• képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására,

• képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni,

• a szaktárgyi oktatás keretében alkalmazza az együttműködést segítő, motiváló módszereket,

• képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására,

• képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat a konkrét céloknak megfelelően használni,

• képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a megértés élményének biztosítására, a tanulási nehézségek felismerésére a tanított korosztályi csoportban,

• képes elősegíteni a tanulók reális önértékelését és alkalmazni a tanulók önbecsülését segítő ellenőrzési módszereket.

Attitűdök

A hallgató

• nyitott a megismerésre, illetve a tapasztalatszerzésre, fontosnak tartja az egész életen át tartó tanulást,

• képes a mérlegelésre, az együttműködésre, a kölcsönösségre és az asszertív kommunikációra,

• elkötelezett a szakmai együttműködés mellett, képes segítséget kérni és elfogadni,

• betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit,

• törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére,

• érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára,

• célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban,

• fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást,

• Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására,

• elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett,

• reflektív módon törekszik szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére,

• kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.

Falus Iván (főszerk.); Szűcs Ida (szerk.) (2022): A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szivák Judit (2014). A reflektív gondolkodás fejlesztése. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

Szabó Éva, N. Kollár Katalin (2017). A tanári szerep, a vezetés és a tekintély problémái. In: Pedagógusok pszichológiai kézikönyve 3. Osiris Kiadó, Budapest, 407–454.