A Magyar Kurír Bagyinszki Ágoston OFM rektorhelyettest kérdezte az új képzésről:
– Szerb Antal vallástudományra vonatkozó, máig érvényes megállapítása az Utas és Holdvilágban így hangzik: „Hogy mit kellene csinálnod? Hát lehet ezt kérdezni? Foglalkozz vallástörténettel. Hidd el, az ma a legaktuálisabb tudomány.” Miért aktuális ma számunkra a vallásismeret?
– Én azért tartom érdekesnek a magam számára a képzés témáját, a vallásokról szóló ismeretanyagot, azt az akadémiai területet, ami az erről való hozzáértő gondolkodás színtere, mert szerintem korunk egyik legaktuálisabb kihívása az értékek, az identitások, a kultúrák sokféleségéhez kapcsolódik.
Ma sokkal hamarabb elérnek minket a kulturális különbségek kommunikációs következményei, mint száz évvel vagy akár egy-két évtizeddel ezelőtt, sokkal intenzívebben érzékeljük a világunk többpólusúságát. A vallástudomány, és ez az ismeretanyag, amit a képzésünk közvetít, tréninget jelent ennek a többpólusúságnak, ennek az értékpluralitásnak a hiteles kezelésében. És az értékpluralitás tudomásul vétele nem keverendő össze a pluralizmussal: azzal, amikor viszonylagossá tesszük az értékeket, meghirdetjük azt az elvet, hogy igazából nincs abszolút koordinátarendszer. A pluralitás pusztán azt a tényt írja le, hogy az emberiség életén belül a keresztény identitás kisebbséget alkot. És ott van az összes többi, amihez a kereszténynek is, ha a szeretetparancsot be akarja tölteni, valamilyen módon viszonyulnia kell.
A vallástudomány nem teológiai ismeretanyag, ami teljességre törekvő térképét adja annak, hogy hogyan gondolkodjunk a saját hitünkkel összefüggésben. A vallástudományi képzés inkább egy kiegészítő modul, ami ennek a sokféleségnek a kezeléséhez ad biztos készségeket, biztos alapismereteket.
– A szakirányú képzéseket korunk legrugalmasabb tanulási formái között tartják számon. Miben áll ez a rugalmasság?
– Egyéves keretben szeretnénk élményszerűen megmutatni egy olyan ismeretanyagot, amit egyébként többéves MA-képzések keretében is szoktunk oktatni. Sokaknak a már meglévő diplomájuk, szakmájuk mellett nincsen energiájuk időigényesebb tanulmányokra, az általunk kínált egyéves képzés viszont olyan rugalmas tanulási forma, ami a legkülönbözőbb igényekhez alkalmazható; akinek egy területen már megvannak a szakismeretei, annak számára új kontextust hozhat az ismeretei alkalmazására, a piacon értékesebbé teheti a meglévő szakmai kompetenciáit.
– Mennyire számít az, hogy a jelentkező melyik felekezethez kötődik, vagy hogy van-e egyáltalán vallási elkötelezettsége?
– Ennek a képzésnek a keretei között minden irányból örömmel fogadunk érdeklődőket, olyanokat, akiknek valamilyen területen már megvan a diplomája: ez belépési feltétel minden szakirányú továbbképzés esetében. A vallástudomány lényege, a teológiával kontrasztban, az, hogy a személyes vallási kötődéseket zárójelbe teszi, bár tiszteletben tartja; alapvetően kulturális értelemben foglalkozunk a vallási jelenséggel.
Természetes, hogy a hitünk, a valamely vallási hagyományhoz fűződő személyes kötődésünk a legmélyebben meghatározza az életünket. Ez a képzési modul ugyanakkor a többpólusú valóságot segít kezelni olyan szereplőknek, akiknek a saját munkájukkal, hivatásukkal összefüggésben erre szükségük van. Emellett azoknak is szól a képzés, akiket egyszerűen érdekel az, hogy hogyan tájékozódhatnak egy ilyen kulturálisan sokszínű világban.
– Mely területeken dolgozók profitálhatnak különösen is a vallástudományi képzésből?
– Ha valaki a médiaszektorban, kommunikációs területen dolgozik, vagy humanitárius területen, segítő szakmákban, civil szervezeteknél találkozik ezzel a sokpólusúság-élménnyel, amelyről már beszéltünk; ha a nemzetközi kapcsolatok világában dolgozik, ahol kilépünk a magunk számára otthonos nyugati társadalmakból; de az a nemzetközi tapasztalat, hogy az alkotmányvédelem, diplomácia, nemzetbiztonság szempontjából is értékes ez az ismeretanyag, illetve könyvtárak, levéltárak, múzeumok dolgozói számára szintén.
A tanultak elvihetők a középiskolai oktatásba is, ahol a keresztény hittel ismerkedve az első kérdések között van, hogy na, de ezt hogy helyezzük el a többi nagy vallás kulturális mátrixában... És nem árt, ha egy pedagógus erre hozzáértő módon, felkészülten tud reagálni.
És végső soron l’art pour l’art, önmagáért is érdekelhet valakit ez a horizont, ami a vallástudomány útján sajátítható el, és amely a saját alapvető kérdéseinkkel való párbeszédben egy érettebb szintre emel minket.
A teljes interjú a Magyar Kurír oldalán elérhető.
A vallásismereti képzésről tájékoztatást ITT találnak az érdeklődők.