Könyvek Máriáról októberre
Május mellett október az a hónap, amikor az egyház kitüntetett figyelmet szentel a Szűzanyának. E hónap – melynek hetedik napján tartjuk Rózsafüzér királynője emléknapját – hagyományosan a rózsafüzér hónapja. Könyvválogatásunkat mariológiai művekből állítottuk össze, melyeknek ugyan mindegyike a Boldogságos Szűzzel kapcsolatos, ám témájuk, megközelítési módjuk nagyon változatos, ezzel is jól illusztrálva a Máriával foglalkozó irodalom gazdagságát. Szubjektív válogatásunk természetesen nagyon sok jelentős művet nem tartalmaz a témában, ezért bíztatjuk olvasóinkat a további kutatásra.
SZŰZ MÁRIA DICSŐSÉGEI
Liguori Szent Alfonz: Szűz Mária dicsőségei, Jel Kiadó, Budapest, 2024. SP163A37
A XVIII. század nagy morálteológusa és lelki írója az egyházatyáktól kezdve a legjelentősebb szerzőkön keresztül mutat rá a Szűzanya tiszteletének fontosságára és folytonosságára az Egyház életében. Liguori Szent Alfonz e műve először 1750-ben jelent meg.
ISTENNEK SZENT ANYJA
Badalik Bertalan: Istennek Szent Anyja, Sylvester-Print, Szombathely, 1991. DO156B13
Badalik Bertalan a domonkos rend magyarországi tartományfőnöke, majd 1949-től veszprémi püspök volt, akit az 1956-os forradalom után internáltak. A Szűzanyáról szóló műve jól rendszerezett, alapos kifejtése az egyház Szűz Máriáról szóló tanításának, ám talán több is annál, amennyiben – amint a kötet előszavában Hosszú Ince OP jellemzi – e könyv mindenekelőtt a szerző szemlélődésének gyümölcse.
MÁRIA, AZ EGYHÁZ TÜKRE
Cantalamessa, Raniero: Mária, az Egyház tükre, Sarutlan Kármelita Nővérek, Pécs, 2002. DO156C11
Raniero Cantalamessa olasz kapucinus szerzetes világszerte ismert szerző, aki 44 éven át, 1980-tól 2024-ig a pápai ház szónoka volt. 2020-ban Ferenc pápa bíborossá kreálta. Máriáról szóló könyvét úgy jellemzi annak előszavában, mint nagyon egyszerű, nagyon gyakorlati útmutatást az olvasónak, aki egy olyan lelkigyakorlaton vehet részt a szerző segítségével, melyet maga Mária vezet.
EGY ASSZONY, ÖLTÖZETE A NAP
A Boldogságos Szűz Mária alakja a kereszténység kezdeteitől jelentős helyet foglalt el a szakrális képzőművészetben. A 2013-ban, száz éves korában elhunyt Dávid Katalin, a művészettörténet professzora ebben a művében összegezte a művészettörténet mariológiai és krisztológiai vonatkozásait.
Előfizetett adatbázisból elérhető a Sapientia Főiskola hálózatán!
MÁRIA
Duquesne, Jacques: Mária, Európa, Budapest, 2007. DO156D98
Jacques Duquesne francia katolikus író/újságíró ebben a könyvében Szűz Mária személyét járja körül. Duquesne arra az ellentmondásnak tűnő tényre keresi a magyarázatot, hogy Mária, akit a Szentírás alig néhány helyen említ, hogyan válhatott ennyire fontossá az Egyház számára. Könyve arról is elhíresült, hogy a szerző Mária társmegváltóságának esetleges dogmája ellen foglalt benne állást.
A NÁZÁRETI MÁRIA
Michael Hesemann korunk fontos egyháztörténésze, akinek magyarországi ismertségét és népszerűségét jelzi, hogy 2016-ban Stephanus-díjjal tüntették ki. Ahogy akkor egy interjúban vallotta, kutatásaiban arra keresi a választ, hogyan támasztják alá Jézus életének eseményeit a ránk maradt tárgyi és írásos emlékek. Ebben a művében Szűz Mária életét is ebből a szempontból vizsgálja.
Előfizetett adatbázisból elérhető a Sapientia Főiskola hálózatán!
A MAGYAROK MÁRIÁJA
A magyar egyházi könyvkiadás régi adósságát törlesztette Hetény János adatokban bővelkedő könyvével, amely a magyar Mária-tisztelet első nagy vallási néprajzi összefoglalója. A 2013-ban elhunyt szerző soproni plébános és a Soproni Társaskáptalan prépost-kanonokja volt.
A SZŰZI SZÜLÉS ÉS A TUDOMÁNY SZÜLETÉSE
Jáki László Szaniszló: A szűzi szülés és a tudomány születése, Ecclesia, Budapest, 1994. DO156J18
A magyar származású Jáki Szaniszló bencés szerzetes világszerte ismert teológus, filozófus, emellett természettudós, fizikus volt. Tudományos munkásságát a katolikus hit fényében művelte. Ebben a kötetében is tudományos igénnyel, ám apologetikus szándékkal ír a mariológia egy fontos kérdéséről, Jézus Krisztus szűzi születésének katolikus dogmájáról.
„ÍME AZ ÚR SZOLGÁLÓLEÁNYA”
Kovács Zoltán az Esztergomi Hittudományi Főiskola és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora a hazai mariológiai kutatás meghatározó szerzője. Ez a könyve kitűnő bevezetés a katolikus egyház Szűz Máriáról szóló tanításának tanulmányozásába.
Előfizetett adatbázisból elérhető a Sapientia Főiskola hálózatán!
MÁRIA, IZRAEL LEÁNYA
A Bencés Kiadó Napjaink teológiája sorozata kortárs, gyakran új szemléletű teológiai műveket ad közre. Ez a kötet már címében-alcímében is bevallottan új megközelítésből vizsgálja Szűz Mária szeplőtelen fogantatását, melyet az egyház dogmaként vall és hirdet. A kötet szerzői, Gerhard Lohfink és Ludwig Weimer „a megváltott Izrael mintaszerű megmutatkozásaként” tekintenek Máriára jól felépített, szentírási és patrisztikus forrásokat bőségesen felhasználó művükben.
MÁRIA AZ ÜDVTÖRTÉNETBEN
Scheffczyk, Leo: Mária az üdvtörténetben, Szent István Társulat, Budapest, 2004. DO156S26
Leo Scheffczyk és Anton Ziegenaus könyve kitűnő összegzése mindannak, amit a katolikus egyház vall és tanít Szűz Máriáról. A mű eredetileg a „Katholische Dogmatik" című munka ötödik köteteként jelent meg, s a magyar kiadáshoz ajánlást író Erdő Péter bíboros szavai szerint „a II. Vatikáni Zsinat üdvtörténeti szemléletét tükröző monumentális mariológiai alapmű.”
Előfizetett adatbázisból elérhető a Sapientia Főiskola hálózatán!
MÁRIA A BIBLIÁBAN ÉS AZ ÉLETÜNKBEN
Az 1927-ben született és 2013-ban elhunyt Wilfrid Stinissen teológus, flamand karmelita szerzetes számos spirituális könyv szerzője volt, melyek közül több magyarul is megjelent. Ebben a kötetben a „máriás lelkületről” olvashatunk tőle mély, biblikus alapokon nyugvó gondolatokat.