Szeptemberi könyvválogatás
Szeptemberi, tanévkezdő könyvválogatásunkban új beszerzéseinkből válogattunk. Könyvtárunk az elmúlt időszakban is sok színvonalas új könyvvel gyarapodott, a nyári szünet végeztével ezekért is érdemes felkeresni a Sapientia Könyvtárát!
ÉZSAU HÁROM KÖNNYCSEPPJE
Grüll Tibor könyvei a Szentírás hátteréről, az ókori Izrael történetéről az utóbbi évek könyvkiadásának igazán izgalmas darabjai. Legújabb művének, ennek a csaknem hatszáz oldalas kötetnek a témája, a zsidó-római háborúskodás Iosephus Flavius miatt sokak számára ismerős lehet, és a Biblia, főleg az Újszövetség háttere szempontjából nagyon fontos kutatási terület.
A GYAKORLÓ SZTOIKUS
A kötet nagyon jól elrendezett szöveggyűjtemény, mely a klasszikus szövegekhez az angolszász szakirodalom hagyományos könnyedségével megírt életrajzi- bevezető- és kísérőszövegeket tartalmaz. A könyv remek példája annak, hogyan lehet a filozófiatörténet alapjairól úgy írni a mai olvasónak, hogy egyrészt elsajátíthassa a filozófiai műveltséget, másrészt megértse annak a saját élete szempontjából való jelentőségét, hasznosságát.
AZ IDŐ ILLATA
Byung-Chul Han, dél-koreai születésű svájci szerző művei Magyarországon is sokak számára jelentenek napi olvasmányt a mai korról szóló, igen találó és kétséget kizáróan érvényes témafeltevéseivel, elemzéseivel. Kis terjedelmű, szinte füzetformátumú könyvei is mintha kimondottan a mai kor rohanó emberének szólnának. Ezek közül a legújabb éppen a rohanással szembenálló „elidőzés” fontosságára hívja fel a figyelmet.
JERUZSÁLEM
Kőszeghy Miklós: Jeruzsálem. Egy rejtőzködő város története, Martin Opitz, Budapest, 2024. BI112K91
A várostörténet kutatása a történetírás olyan részterülete, amely többnyire azok számára a legérdekesebb, akik valamilyen módon kötődnek az adott városhoz. Vannak azonban városok, melyek története az egész emberiség szempontjából meghatározó. Ilyen például Róma, de talán méginkább ilyen Jeruzsálem, melyről ha a "mennyei Jeruzsálem" Szentírásban szereplő képére gondolunk, azt mondhatjuk, az örökkévalóság szempontjából is jelentőséggel bír. Kőszeghy Miklós könyve a „rejtőzködő” Jeruzsálemről szól, úgy, hogy igyekszik követni a régészeti feltárások és kutatások legújabb eredményeit is, melyek által ebből a rejtőző városból egy-egy újabb részt ismerhetünk meg.
KERESZTÉNY VILÁG
Holland, Tom: Keresztény világ. A nyugati gondolkodás születése, Századvég, Budapest, 2024. FU144H76
Az angolul 2019-ben megjelent könyv magyar kiadása egyből felkelti az olvasó figyelmét, hiszen vaskos, 700 oldalt meghaladó terjedelmű kötetről van szó. A mű magyar címe és alcíme kifejezi azt a szoros kapcsolatot, mely a keresztény hit és az európai civilizáció között fennáll, hiszen a többszáz éve tartó kétségtelen elvilágiasodás és az állam és az egyház szétválasztása ellenére hosszú évszázadok alatt a kereszténység nagyon mélyen átjárta az európai emberek lelkét és tudatát, aminek hatása minden ellenkező tendencia ellenére a mai napig tart. Ezt fejti ki nagyon olvasmányosan és izgalmasan a kötet szerzője.
A KEZELHETETLEN
Rosa, Hartmut: A kezelhetetlen, Typotex, Budapest, 2024. TT371R86
A különös című kötet a világ dolgainak kezelhetetlenségéről és kezelhetővé tételük lehetőségeiről szól. A könyv szerzője Hartmut Rosa német szociológus, aki bár számos könyvet írt már, ez az első műve, mely magyar nyelven is megjelenik.
KIT TERHEL A FELELŐSSÉG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚÉRT?
Az első világháború hazánk számára különösen tragikusan végződött és negatív hatása mindmáig elkísér bennünket. A háború a katolikus egyház számára is tragikus volt, hiszen Európa nagy keresztény nemzetei fordultak egymás ellen. Bár mind az egyház, mind Magyarország rendelkezett egy olyan vezetővel, aki a békén munkálkodott: XV. Benedek pápa és az 1916-ban trónra lépő Boldog IV. Károly e téren végzett munkájukban sajnos nem találtak társakra a népek vezetői között. Frivaldszky János terjedelmes munkájában azt járja körül, hogy milyen "narratívák" voltak a háborúról, világi és egyházi részről a háború kirobbanásakor és azt követően.
KLÍMA ÉS TÁRSADALOM
Klíma és társadalom Európában. Az utolsó ezer év, Osiris Kiadó, Budapest, 2024. TÖ340P68
A klímáról, a klímaváltozásról nagyon sok szó esik manapság és a téma tudományos, valamint ismeretterjesztő szakirodalma is bőséges. Ez a kötet nagyon érdekes megközelítésből tárgyalja a kérdést, mégpedig abból a szempontból, hogyan hatottak az időjárási viszonyok a történelem folyására, a társadalmi viszonyokra kontinensünkön az utóbbi ezer esztendőben.
A MŰVÉSZETI NEVELÉS HELYZETE ÉS SZEREPE A 21. SZÁZADBAN
A szép iránti érzék, a művészetek ismerete és élvezete nagyon fontos az ember életminősége szempontjából. Ezért is fontos a gyermekeknek, fiataloknak átadni az ehhez szükséges alapokat, de ennek a mikéntje, korábbi módszertana, mint korunkban annyi minden, átalakulóban van. Váradi Judit könyve egy XXI. századi művészetpedagógia útjait, módszereit vázolja fel nagy jegyzetapparátussal, számos szociológiai és statisztikai kutatás eredményét közölve, elemezve.
A SZERETET LÉLEKTANA ÉS BÖLCSELETE
Noszlopi László: A szeretet lélektana és bölcselete, Ős-Kép Kiadó, Budapest, 2024. PSZ327N8
A XX. századi magyar katolikus irodalom alkotásai között számos elfeledett, vagy széles körben ismeretlen érték van. Ilyen Noszlopi Lászlónak ez a műve is, mely a szeretet témáját járja körül pszichológiai és bölcseleti szempontól. A most megjelent kötet külön értéke Kuminetz Géza terjedelmes tanulmánya, mely a szerzőt és könyvének jelentőségét ismerteti.
SZERZETESEK VETÉLKEDÉSE
A szerzetesek évszázadokon keresztül a kultúra szinte egyedüli őrzői, továbbvivői voltak. Mikor a XVI. században a nemzeti nyelvű irodalom is mindinkább elterjedt a latin nyelvű mellett, komoly szerepük volt a nagy teológiai-hitéleti művek – mint például a Krisztus követése – magyarra való átültetésében, illetve átdolgozások készítésében is. Lázs Sándor kötete ezt a kérdést járja körül.
TÚL A MODERN METAFIZIKÁN?
Huoranszki Ferenc: Túl a modern metafizikán? Typotex, Budapest, 2023. FI186H96
Huoranszki Ferenc immár a második könyvében kutatja a metafizika helyét a mai filozófiában. A kötet tíz fejezete a kortárs filozófia tíz különböző problémáját tárgyalja. A szerző elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy a milyen értelemben nem lehet, és hogy milyen értelemben kell „túllépnie” a kortárs filozófiának a modern metafizikán.