Októberi TOP12: Könyvek Szent Ferencről és a Ferences rendről
„Transitus (latinul ‘átmenetel’): átmenetel, átköltözés a földi életből az örök életbe. – Szoros értelemben közvetlen belépés a mennyek országába, tágabb értelemben, a jó halál.” – írja a Magyar Katolikus Lexikon. A ferencesek október 3-án ünneplik Szent Ferenc tranzitusát. Ilyenkor sokan felkeresik a ferences templomokat, ahol az ünnep alkalmából teljes búcsú nyerhető. Szent Ferenc halálának 2026-ban lesz a nyolcszázadik évfordulója, stigmatizációjának nyolcszáz éves évfordulóját pedig a közelmúltban, 2024. szeptember 17-én ünnepeltük. Októberi könyvválogatásunkban a ferences rendhez kapcsolódó könyveket gyűjtöttünk össze, újakat és régebbieket egyaránt!
ASSISI SZENT FERENC ÍRÁSAI
Assisi Szent Ferenc írásai, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 2018. SZT223T49
Mi mással is kezdhetnénk az összeállítást, mint a rendalapító műveivel. Assisi Szent Ferenc írásainak új, tudományos igényű kiadását 2018-ban jelentette meg a magyarországi ferences rendtartomány, a Ferences Források Magyarul sorozatban. Szent Ferenc az egyetemes egyház egyik legnagyobb és legismertebb szentje, aki életével Jézus Krisztus követésének kiemelkedő példáját mutatta fel az egész emberiségnek. Halála után csaknem nyolcszáz évvel is érdemes megismernünk írásait, melyek a ferences rend forrásvidékéhez kalauzolnak bennünket.
ASSISI SZENT KLÁRA
Rotzetter, Anton: Assisi Szent Klára, Budai Ferences Rendház, Budapest, 1994. SZT223R89
Szent Klára élete sok írót megihletett. Az 1939-ben született és 2016-ban elhunyt Anton Rotzetter svájci kapucinus szerzetes és író volt. A jezsuita Hans Rotter jellemzése szerint Rotzetter könyveinél a szerző neve mindig garantálja, hogy azok történelmileg hitelesek, megalapozottak, de lelkileg is rendkívül hasznosak. Ilyen a Szent Kláráról írott műve is, mely nem az egyetlen könyve, melyet magyarra is lefordítottak: Assisi Szent Ferenc. A kezdet, és ami abból megmaradt című művét a Vigilia Kiadó adta ki 1993-ban, majd 1995-ben.
SZENT KLÁRA MŰVEI ÉS ÉLETÉNEK FORRÁSAI
Szent Klára művei és életének forrásai, Agapé, Újvidék – Szeged – Csíksomlyó, 1993. SZT223K58
Szent Klára gazdag nemescsaládból származott, Assisiben született és miután megérintette Szent Ferenc tanítása, csatlakozott Ferenc mozgalmához és megalapította a ferencesek női ágát, a később róla klarisszáknak nevezett rendet. Ez a kötet tartalmazza Klára saját írásait, illetve az életéről szóló dokumentumokat, így szentté avatási perének anyagát is.
A FERENCES IMÁDSÁG
A könyv szerzője az Egyesült Államokban élő szerzetesnő, teológus, aki ebben a könyvében Szent Ferenc, Szent Klára és Szent Bonaventura nyomán szeretné meghatározni a ferences imádság jellegzetességeit, illetve tágabb értelemben a ferences életformát. A szerző teológusként tudományos igénnyel megírt könyve egyben önvallomás is arról, ő hogyan fedezte fel a ferences utat.
FERENCES ISKOLADRÁMÁK
Az iskolai színjátszás több évszázados története izgalmas területe a magyar művelődéstörténetnek. Bár a ferences rend hagyományosan nem tartozik a tanítórendek közé, mégis igen korán, Magyarországon már a török hódoltság idején bekapcsolódtak a közoktatásba, és jelentős szerepet töltöttek be ezen a téren. Iskoladrámáik – melyek közt a passiójáték igen sok változata is szerepel – tanulmányozásából sokat megtudhatunk arról, milyen értékekre oktatták – ebben a játékos formában is – az ifjúságot. A könyv immár ötödik része a többkötetes műnek, melynek anyaga nagyrészt az erdélyi Csíksomlyóhoz kapcsolódik.
FERENCES TÉRERŐ
A szép kiállítású kötet az erdélyi ferences élethez kapcsolódó személyekkel készült beszélgetéseket tartalmaz. Erdélyben a ferencesek letelepedése igen korán megtörtént, a források alapján az 1240-es évekre tehető. Az 1729-ben alapított Szent Istvánról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartományhoz jelenleg mintegy ötven testvér tartozik, akik számos intézményt tartanak fenn Erdély-szerte és fontos szerepet játszanak az erdélyi magyar hitéletben.
FERENC TESTVÉR
Green, Julien: Ferenc testvér, Kairosz, Budapest, 2015. SZT223G62
Az 1900-ban született Julien Green a XX. század jelentős írója volt, akinek életművében hangsúlyosak voltak a hit és a vallás kérdései. Assisi Szent Ferencről írt életrajza meglehetősen késői műve, hiszen az író már 84. évében járt, amikor megjelent. Julien Green Ferenc testvér című könyvét érdemes a kezükbe venni azoknak, akik olvasmányos stílusban, magas irodalmi színvonalon szeretnének megismerkedni Szent Ferenc életével.
FIORETTI
Assisi Szent Ferencz virágos kertje. Fioretti, Genius, Budapest, 1924. SZT223A89
A Fioretti egy hosszú évszázadok óta népszerű könyv, amely Szent Ferenc és első követői életéről, tetteiről és csodáiról szól. Jelentőségét mutatja, hogy magyarul hat(!) különböző fordításban is olvasható. A Kaposy József, Tormay Cécile, Erdős Renée, Dr. Kőszeghy Mihály, É. Megyeri András és Éder Zoltán által magyarra ültetett mű csaknem mindegyik változata olvasható könyvtárunkban.
NYOLCSZÁZ ESZTENDŐS A FERENCES REND
III. Honorius pápa 1223. november 29-én ismerte el az Assisi Ferenc által megalapított szerzetesrendet és annak reguláját. Ennek nyolcszáz esztendős évfordulóját az egész világon megünnepelték, így Magyarországon is. Az évfordulóhoz kapcsolódva tartották az a rendtörténeti konferenciát, melynek anyaga ebben a két kötetben látott napvilágot.
SZEDŐ DÉNES ÖSSZES MŰVEI
Érdekes megfigyelni, hogy a XX. századi magyar (szép)irodalomhoz a Magyarországon működő szerzetesrendek hány íróval, költővel járultak hozzá. A piarista Sík Sándor, a premontrei Mécs László, a ciszterci Ágoston Julián mellett ebbe a sorba tartozik a ferences Szedő Dénes is. Szedő Dénes életművét két vastag kötetben gyűjtötte össze rendtársa, Hidász Ferenc. Az első kötet Szedő jelentős számú műfordítását, a második saját szerzeményeit tartalmazza.
ÚJ MAGASSÁG ÉS MÉLYSÉG
Barsi Balázs ferences atya a jelenkori magyar katolikus egyház nagyhatású szónoka, teológiai gondolkodója, írója. Magasság és mélység címmel 1998 óta jelenteti meg Telek Péter Pállal közösen jegyzett kötetekben elmélkedéseit az egyházi év minden napjára. Az elmélkedések a szerzőpáros blogján is naprakészen olvashatók.
VIZITÁCIÓ A SZENTFÖLDÖN
Várnai Jakabot, főiskolánk akkori rektorát 2015 júliusában nevezték ki vizitátornak a Szentföldi Ferences Kusztódiához. A 2015 szeptemberében kezdődő vizitáció során Jakab atyának fel kellett keresnie valamennyi, a Szentföldi Kusztódiához tartozó rendházat és intézményt. Ennek során nem csak Izrael állam területére, hanem például Ciprusra, Rodoszra, Libanonba és Szíriába is ellátogatott, számos ferences házat felkeresve. A szerző naplójegyzetei alapján könyvalakba átültetett munka által az olvasó Várnai Jakab útitársa lehet és megismerheti azt a világot, melyet a ferences testvérek őriznek ezen a sok nehézséggel, konfliktussal és történelmi tragédiával terhelt vidéken, ami a keresztények számára Szent Föld, ahol az Üdvözítő járt egykor.