Novemberi könyvválogatás: Emlékezés Lukács László és Jelenits István piarista atyákra
Novemberi könyvajánlónkkal főiskolánk két tanárára, a 2023-ban elhunyt alapító rektorunkra, Lukács Lászlóra és az egykor a Bibliatudomány Tanszéken oktató, szeptemberben elhunyt Jelenits István atyákra emlékezünk. Mindketten sokoldalú szerzők voltak, többféle tudományterületen jelentek meg köteteik. Jelentős fordítói tevékenységet is folytattak, melynek során nemegyszer klasszikus, meghatározó műveket ültettek át magyarra. Lukács László és Jelenits István gazdag életművéből természetesen csak ízelítőt adhatunk a könyveikből készült válogatással, de bíztatunk mindenkit, hogy keresse műveiket, melyek fontos támpontokat adnak teológiai, hitéleti és közéleti kérdésekben egyaránt.
AZ ELNYOMATÁSBÓL A SZABADSÁGBA
Lukács Lászlónak a ferences Bozsóky Pál Gerővel együtt írt kötete eredetileg franciául jelent meg azzal a céllal, hogy tájékoztassa a francia közvéleményt a Magyar Katolikus Egyháznak a kommunista rendszer alatti történetéről és a rendszerváltás időszakának egyházi életéről. A Lukács László által vezetett Vigilia Kiadónál 2005-ben megjelent magyar kiadás tartalma az 1993-ban megjelent franciához képest bővült, és az 1992-2001 közötti időszakot is ismerteti. A magyar fordítás Kaposi Tamás munkája.
CSINÁLD MAGAD
Lukács László: Csináld magad, Vigilia Kiadó, Budapest, 2005. PA234L93
Kegyesrendi pap-tanárként Lukács Lászlóhoz a pedagógiai kérdések is közel álltak és gyakran megnyilvánult oktatási-nevelési kérdésekben. Hivatása fontos részének tekintette a fiatalok életre nevelését és ebben az önértékelés, önismeret elsajátításában való segítségnyújtást. Ezzel kapcsolatos gondolatait összegezte Csináld magad című könyvében, mely két kiadást is megért.
AZ IDŐK JELEI NYOMÁBAN
Lukács László: Az idők jelei nyomában. Jegyzetek 1992-2010, Kairosz Kiadó, Budapest, 2011. FU144L93
A Vigilia folyóirat főszerkesztői tisztjét 1984 és 2019 között látta el Lukács László. 1992-ben vezette be azt a gyakorlatot, hogy a címoldal és a tartalomjegyzék után, a lap harmadik oldalán egy egyoldalas írással, "jegyzettel" jelentkezett. Ezek a jegyzetek igen nagy népszerűségre tettek szert és jelentettek lelki táplálékot és iránymutatást sokak számára. Az addig írt jegyzeteket 2010-ben jelentette meg a Kairosz Kiadó. A kötetet fellapozva láthatjuk, nem vesztettek aktualitásukból ezek az írások, melyek rövid terjedelmükkel ma is elgondolkodtató napi olvasmányaink lehetnek.
AZ IGAZSÁG MUNKATÁRSA
Joseph Ratzinger személyében olyan pápa került 2005-ben Szent Péter székébe, aki tanácsadóként részt vett a II. vatikáni zsinat munkájában, majd ezt követően egész teológiai munkásságát és az egyházban végzett szolgálatát meghatározta a zsinat határozatainak értelmezése, megvalósítása. Pápasága is nagyon izgalmas kérdéseket vetett fel mindvégig, egészen az addig elképzelhetetlennek tartott lemondásig. Lukács Lászlót élénken foglalkoztatta Joseph Ratzinger – XVI. Benedek életműve és teológiája. Ezzel kapcsolatos kutatási eredményeit, meglátásait ebben a terjedelmes monográfiában foglalta össze 2016-ban.
Előfizetett adatbázisból elérhető a Sapientia Főiskola hálózatán!
MEGISMERTEM ISTEN SZERETETÉT
A Kairosz Kiadó Miért hiszek? – sorozatában megjelent interjúkötetben Lukács László vall életéről, hivatásáról, papságáról és az egyházzal kapcsolatos felismeréseiről. Az olyan kérdések mellett, mint piarista tanári pályája és a Vigilia folyóirat, természetesen a Sapientia Főiskola alapítása és működése is szóba kerül a beszélgetésben.
PÁRBESZÉDEK A CSÖNDDEL
Lukács Lászlót mint Thomas Merton magyar fordítóját is számon tartják, aki szépirodalmi igénnyel és hitelesen ültette át az amerikai trappista szerzetes műveit magyar nyelvre, valódi műfordításokat hozva létre. A Párbeszédek a Csönddel című kötet esetében a Vigilia Kiadó vezetőjeként a könyv kiadója is ő volt.
BETŰ ÉS LÉLEK
Jelenits István: Betű és lélek, Szent István Társulat, Budapest, 1994. BI118J57
Az először 1978-ban megjelent kötet hosszabb-rövidebb szentírásmagyarázó jegyzetek gyűjteménye. „Soha még ember úgy nem beszélt...” – emeli ki az előszóban János evangéliumának ezt a Jézus Krisztusra vonatkozó mondatát a szerző. A könyv valóban Jézus egyéniségéhez közelíti az olvasót Jelenits István megragadó stílusában.
ÉLET ÉS EVANGÉLIUM
Jelenits István: Élet és Evangélium, Új Ember Kiadó, Budapest, 2001. LE280J57
Tanítványainak ajánlotta a szerző ezt a kötetet, melyben lelkiségi írásait gyűjtötte össze a szerkesztő. Ezeket az írásokat olvasva kicsit mi is a szerző tanítványai lehetünk, és elsajátíthatjuk a képességet, hogy az életünkben tapasztalt jelenségeket mindig az evangélium perspektívájából nézzük.
AZ ÉNEK VARÁZSA
Jelenits István: Az ének varázsa, Új Ember Kiadó, Budapest, 2000. IR352J57
Az irodalom és a művészet a kezdetektől fontos volt Jelenits István számára. Ilyen tárgyú írásait tartalmazza ez a kötet, mely verselemzések, íróportrék mellett közli többek között a Latinovits Zoltán, Rónay György és Pilinszky János ravatalánál elmondott beszédeit is.
KRISZTUS KÖVETÉSE
Kempis Tamás – Jelenits István (ford.): Krisztus követése, Ecclesia, Budapest, 2008. SP163K36
A keresztény lelki irodalom egyik legismertebb alkotásának több magyar fordítása is készült, s a mű rangját mutatja, hogy maga Pázmány Péter is lefordította azt. A Jelenits István féle fordítás először 1976-ban jelent meg, és 2024-ig tizenhét kiadást ért meg.
„SZELÍD KEZEDBEN CSILLAGOK”
"Szelíd kezedben csillagok". Jelenits Istvánnal beszélget Mohay Tamás, Kairosz Kiadó, 2005. ÉL277J57
Mohay Tamás néprajztudós volt a szerkesztője Jelenits István Új Ember Kiadónál megjelent életműsorozatának. Ő készítette ezt az interjúkötetet is, amely a Kairosz Kiadó Miért hiszek? – sorozatában jelent meg "Szelíd kezedben csillagok" címmel. A kötetben Jelenits atya életútján végighaladva válaszolja meg a kérdéseket, életről, teológiáról, irodalomról, pedagógiáról és mindarról, amivel pályája során foglalkozott.
TANULMÁNYOK A VALLÁS ÉS LÉLEKTAN HATÁRTERÜLETEIRŐL
Jelenits István Tomcsányi Teodórával közösen szerkesztett kötete az évek során a lelkigondozással kapcsolatos magyar nyelvű szakirodalom egyik alapműve lett. A könyvben Jelenits atya három tanulmánya mellett olyan szerzők írásai találhatók, mint Bagdy Emőke, Gyökössy Endre és Ranschburg Jenő.