Tanulmányi ügyek

1. Mi az abszolutórium?

Végbizonyítvány, annak az igazolása, hogy a hallgató a szak tantervében előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeknek - az előírt államilag elismert nyelvvizsga, a szakdolgozat és a záróvizsga kivételével – mindenben eleget tett, ill. a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja minősítés és értékelés nélkül.

2. Az abszolutórium végzettséghez kötött munkakör betöltésére nem jogosít.

3. Az abszolutórium a leckekönyvben és a NEPTUN tanulmányi rendszerben kerül rögzítésre.
A végzős hallgatók tantervi teljesítéseit az utolsó évben és a záróvizsga előtt, ill. a vizsgaidőszakok végén folyamatosan átnézi a Tanulmányi Osztály, ezért kell jönniük mintatanterv egyeztetésre is.
Aki a mintatanterv tanegységeit teljesítette, annak a hallgatónak a leckekönyvét a Tanulmányi Osztály véglegesen lezárja.

4. Az abszolutóriumról a Tanulmányi Osztály nem küld értesítést, nem ad ki nyomtatványt, de akinek szüksége van rá, bármikor kérhet igazolást.

5. Az abszolutóriumot, végbizonyítványt annak a félévnek a végén kell kiállítani és kiadni, mely félévben a hallgató annak a feltételeit teljesítette.

6. Az abszolutórium kiállításakor a hallgató jogviszony megszűnésének időpontjai:

• a téli szemeszter végén: január 31.
• a nyári szemeszter végén: június 30.

Érdemes megjegyezni az időpontokat (a Neptunban, a hallgatói adatoknál ellenőrizhető), mert a jogviszony megszűnésének pontos időpontját gyakran kéri a Munkaügyi Hivatal, vagy a Diákhitel Központ.
Fontos tudniuk, hogy ezt követően a TB járulékot is önmaga fizeti már a hallgató, mert csak úgy lesz egészségügyi biztosítása.

7. A szakdolgozat beadása, védése, és a záróvizsga nem része az abszolutóriumnak!
A zárószigorlat BA, MA stb. képzésen nem része az abszolutóriumnak, előtte is, és a szakdolgozat leadásának félévében is letehetőek.
Nagyon gyakori probléma, hogy a hallgató azt gondolja, amíg nem adja le és védi meg a szakdolgozatát, jogviszonyban marad. Ez nem így van. Minden hallgató az abszolutórium megszerzését követően bármelyik félévben leadhatja és megvédheti a szakdolgozatát, tehet záróvizsgát, viszont ekkor nincs hallgatói jogviszonya!

Mi az a magyar állami ösztöndíj, kik az állami ösztöndíjas hallgatók?
Az állami ösztöndíjas hallgató képzésének költségeit a magyar állam fizeti. A szóhasználat sok hallgatót megtéveszt: ez nem egy ösztöndíj, amit a hallgató tanulmányai segítésére az államtól kap, hanem a tanulmányainak a költségét jelenti, amit a felsőoktatási intézménynek a magyar állam fizet ki a hallgató helyett.

Mit vállal az állami ösztöndíjas hallgató?
A hallgató a tanulmányok költségeinek fedezéséért, a beiratkozási lapon megtalálható nyilatkozat aláírásával vállalja, hogy
a) a képzést a képzési idő másfélszeresén belül befejezi (ez azt jelenti, hogy oklevelet szerez, vagyis a nyelvvizsga kötelezettséget is a képzési idő másfélszeresén belül meg kell szereznie) és
b) a képzés befejezését követően a ösztöndíjas tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt tart fenn az oklevél megszerzését követő 20 éven belül. Ez a kötelezettség több részletben is teljesíthető, vagyis nem kell egy munkáltatónál a meghatározott időt eltölteni és nem is szükséges, hogy a foglalkoztatási jogviszony folyamatos legyen, csak az, hogy 20 éven belül "összejöjjön" a meghatározott időtartamú hazai munkaviszony.

A HITÉLETI képzésben részt vevő hallgatókra a b) pont NEM VONATKOZIK.

Mi történik, ha valaki nem teljesíti az ösztöndíj folyósításért cserébe vállalt kötelezettségét?
Aki az a) pontban foglalt kötelezettséget nem teljesíti, vagyis nem szerez oklevelet a képzési idő másfélszeresén belül, a képzése önköltségének felét vissza kell térítenie az államnak. Ez az eset vonatkozik azokra a hallgatókra, akik hosszabb ideig tanulnak, mint a képzési idő másfélszerese és azokra is, akik abbahagyják a képzést.
Kivéve: Osztott képzés (BA, MA) 1 félév, osztatlan képzés 2 félév után (ha szakváltásra nem kerül sor) még visszafizetési kötelezettség terhe nélkül abbahagyható.

/Figyelem! A 2014 szeptemberében belépő hallgatók esetében szakváltásnak minősül az is, ha a félbehagyott tanulmányokat követően egy éven belül más szakra beiratkozik. Ebben az esetben a korábbi kötelezettsége a hallgatónak az új szak képzése alatt keletkezett kötelezettségéhez számolódik. Ennek részleteiről tájékoztatást az Oktatási Hivataltól lehet kérni./

Aki a b) pontban foglalt kötelezettséget nem teljesíti (a hitéleti képzésben részt vevőket nem érinti), vagyis oklevelet szerez, de nem tart fenn meghatározott ideig hazai munkaviszonyt, köteles a képzése önköltségének inflációval emelt összegét a magyar államnak visszafizetni. 

Aki állami ösztöndíjas képzés feltételeit nem vállalja, azt át kell sorolni önköltséges képzésre. Ha a hallgató önköltséges finanszírozási formában nem tudja a képzést vállalni, akkor megszűnik a hallgatói jogviszonya.

Hogyan tekintjük a passzív féléveket a képzés befejezésére nyitva álló idő vonatkozásában?
Az oklevélszerzésre rendelkezésre álló, a KKK (képzési és kimeneti követelmények) szerinti másfélszeres időtartamba a passzív félévek nem számítandók bele. A nyilatkozattal vállalt feltételek teljesülésének vizsgálatakor kizárólag azok a félévek vehetőek figyelembe, melyek során a hallgató aktív jogviszonnyal rendelkezik.

Honnan tudom, hogy mennyit kell visszatérítenem a magyar államnak, ha nem teljesítem a vállalt kötelezettségeket?
Minden magyar állami ösztöndíjas hallgató évente kap az Oktatási Hivataltól egy EGYENLEGKÖZLŐ levelet. Ettől nem kell megijedni, ez nem jelenti azt, hogy az abban szereplő összeget a hallgatónak be is kell fizetnie. Az egyenlegközlő határozatnak olyan szempontból van jelentősége, hogy a későbbiekben az Oktatási Hivatal az ezen határozatban foglalt adatok alapján fogja megállapítani az állami ösztöndíjas jogviszonyból fakadó kötelezettségeit (határidőre történő oklevélszerzés, oklevélszerzést követő 20 éven belüli hazai munkaviszony fenntartási kötelezettség, esetleges visszafizetési kötelezettség, annak mértéke...stb.).
Ha valaki úgy látja, hogy az abban szereplő adatok nem helytállóak, akkor a megadott határidőn belül kell egy fellebezést benyújtania. Ha a megállapított összeg helyes, akkor nincs teendő.

Ha valakinek már visszafizetési kötelezettsége keletkezett, az egyértelműen kiderül a határozatból.

Ha valaki a képzése egy részében állami ösztöndíjas, s másik részében önköltséges hallgató, akkor az ösztöndíjas képzésből adódó kötelezettségei csak a képzés állami ösztöndíjjal támogatott ideje tekintetében terhelik.

Mentesülések, kedvezmények
A jogszabály nagyon sok esetét ismeri a visszafizetési kötelezettség vagy a hazai munkavállalási kötelezettség alóli mentesülésnek. Ezeket részletesen a mellékelt tájékoztató tartalmazza, de bármikor kérhető tájékoztatás az Oktatási Hivataltól is a hsz [at] oh.gov.hu címen.

Lehet-e részletfizetési kedvezményt kérni?
Igen. Ennek pontos feltételeit a csatolt tájékozató tartalmazza, de erről a lehetőségről a kötelezettséget megállapító határozatban is tájékoztat az Oktatási Hivatal. 

Hivatalos tájékoztató
Itt olvasható az Oktatási Hivatal által kiadott hivatalos tájékoztató a magyar állami ösztöndíj feltételeiről.

Tájékoztató a 2012 szeptemberében, 2013 januárjában, 2013 szeptemberében, 2014 januárjában belépő hallgatóknak

Tájékoztató a 2014 szeptemberében belépő hallgatóknak

Tájékoztató a 2015 szeptemberében belépő hallgatóknak

Tájékoztató a 2019 szeptemberében belépő hallgatóknak

Besorolási döntés melléklet

Tájékoztatók a magyar állami ösztöndíjjal kapcsolatban

Tájékoztató a magyar állami ösztöndíjas hallgatókkal történő elektronikus kapcsolattartásról

Dokumentumok elektronikus kézbesítése Ügyfélkapu Érkeztetési tárhelyre

Kérelemminták az állami ösztöndíjjal kapcsolatos ügyintézéshez

A nyelvvizsgával egyenértékűnek tekintett okiratok esetében a képző intézmény joga és felelőssége, hogy eldöntse, hogy a benyújtott bizonyítvány, oklevél stb. a jogszabályi feltételeknek - 137/2008. (V.16.) Korm. rendelet - megfelelve nyelvvizsgának minősül-e.

E szerint nem intézményi döntés kérdése, hogy az érettségi bizonyítvány vagy külföldön szerzett oklevél nyelvvizsgának minősül-e, de az intézmény kötelessége a benyújtott oklevelet e tekintetben megvizsgálni.

A főiskola szenátusának döntése értelmében (SzMSz 362.§), aki külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvánnyal, nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal, vagy külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel kívánja a diploma kiadásához szükséges nyelvi követelmény teljesítését igazolni, az okiratot legkésőbb záróvizsgázás tanévének október 15-éig köteles elismertetésre a Tanulmányi Osztályon benyújtani.

A főiskola a diploma időbeni kibocsátását csak akkor tudja biztosítani, ha az érintett hallgató a fenti határidőt betartja.

I. Nyelvi követelmények
A felsőoktatás hatályos rendszere szerint a tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele az előírt nyelvvizsga letétele.

Az intézményünkben folytatott képzéseken az oklevél kibocsátásának feltételei:

• TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK: egy idegen nyelvből legalább középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél.
• OSZTOTT RENDSZERŰ TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK: egy idegen nyelvből legalább középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél.
• OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Ez a következő élő idegen nyelveket jelenti: angol, arab, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, kínai, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén.
• PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK: egy élő idegen nyelvből legalább középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél.
• KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK: egy idegen nyelvből legalább középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél.
• SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEKEN az oklevél nyelvvizsga nélkül is kiadható.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés mesterképzési szakon, valamint az osztatlan rendszerű tanárképzésben – a többi szak követelményétől eltérően – kizárólag az élő nyelvből tett nyelvvizsga jogosít az oklevél kézhezvételére. Az utóbbi esetben az is pontosan meghatározott, mely nyelvekből tehető nyelvvizsga (lásd.: fönt).

A jelnyelv nem minősül akkreditált idegen nyelvnek, ezért azzal az idegen nyelvi követelmény nem teljesíthető.

Államilag elismert általános nyelvi nyelvvizsga-bizonyítványt helyettesítheti az ugyanabból a nyelvből ugyanazon a szinten szaknyelvi vizsgán szerzett államilag elismert bizonyítvány. Fordított helyzetben ez a megállapítás nem érvényes, a szaknyelvi bizonyítványt nem válthatja ki az általános nyelvi bizonyítvány.

Államilag elismert az a bizonyítvány, amelyet akkreditált nyelvvizsgaközpont ad ki. Az akkreditált vizsgaközpontok folyamatosan frissített listája megtalálható az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapján, a www.nyak.hu címen.

II. Mentesség a nyelvvizsga követelmény alól
Mentesülnek a nyelvvizsga követelmény teljesítése alól azok a hallgatók, akik olyan fogyatékossággal bírnak, amely szükségessé teszi a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli felmentést (lásd a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48. § (8) bekezdését).

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Kormányrendelet 63. § (2) és (3) bekezdése szerint a fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) fogyatékosságának típusát az alábbi szerv által kiadott szakértői véleménnyel igazolhatja:

• Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.
• Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, a fogyatékosság az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.

Nyelvvizsga-követelmény az új felsőoktatási törvény alapján:
A nemzeti felsőoktatásról szóló  2011. évi CCIV. törvény 107.  § (2) bekezdése szerint, ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik, a záróvizsgát legalább három éve sikeresen teljesítő hallgatóknak az oklevél kiadható, ha a megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény helyett a hallgató megfelel az intézmény által szervezett nyelvi vizsgán. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanévben tesznek záróvizsgát.

A főiskola Szenátusa nem módosította szervezeti és működési szabályzatát. A Szenátus ajánlásában a belső nyelvi vizsga helyettesítéseként az oklevél megszerzéséhez szükséges nyelvi kompetenciákat, illetve az egyházi szaknyelvi ismereteket is mérő Theolingua államilag elismert B2 szintű vizsga választását javasolja. A Theolingua vizsgarendszer központja a Károli Gáspár Református Egyetem. További vizsgahelyek: Gál Ferenc Főiskola, Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola. A Theolingua vizsga angol, német és olasz nyelvekből tehető le. Bővebb információt a www.theolingua.hu honlapon olvashatnak.

Az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga követelmény továbbra is teljesíthető bármelyik akkreditált vizsgaközpont által szervezett akkreditált nyelvvizsgarendszer B2 szintű vizsgájának teljesítésével. Az akkreditált vizsgaközpontok folyamatosan frissített listája megtalálható az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapján, a www.nyak.hu címen.

III. Meddig lehet letenni a nyelvvizsgát a záróvizsgát követően?
Időhatár nélkül letehető. A felsőoktatási törvény eltörölte a záróvizsga letétele és a nyelvvizsga megszerzése közötti időhatárt. A sikeres nyelvvizsga igazolását követően az oklevél kiadható. 

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szenátusa az alábbi határozatot hozta a Szent Anzelm Egyetem felé felterjeszthető diplomákról, a felterjesztés rendjéről:

1. A főiskola teológus, teológus – hittanár-nevelő, teológia, teológia – hittanár-nevelő, osztatlan teológia szakos hallgatói kérhetik diplomájuk felterjesztését a római Szent Anzelm Egyetemhez baccalaureatus-i fokozatra az alábbi feltételek szerint.

2. A felterjesztéshez legalább 4,01-os minősítésű diploma szükséges a fent felsorolt képzések valamelyikén.

3. A hallgatónak a tanulmányai befejezésének félévében, a szakdolgozat leadása előtt kell kérvényeznie a Tanulmányi Osztályon a diplomájának felterjesztését. A szerzetes hallgatónak a kérvényét az elöljárójával is alá kell iratnia. A kérvényben nyilatkozni kell arról, hogy a felterjesztés esetén a hallgató (vagy a szerzetesrend) vállalja a baccalaureatusi fokozat kiállításának költségét.

4. A kérvényt benyújtott hallgatónak az előírthoz képest plusz egy példányt kell leadni a szakdolgozatából.

5. A főiskolán történt sikeres államvizsga után a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság javaslata alapján a rektor dönt a felterjesztésről. A rektori döntés után a Tanulmányi Osztály intézi a felterjesztést a Szent Anzelm Egyetem felé.

6. A Szent Anzelm Egyetem baccalaureatusi fokozatának odaítéléséről és a fizetendő díjakról a Tanulmányi Osztály tájékoztatja a kérvényezőt.

7. A Szent Anzelm Egyetem által kiállított baccalaureatusi diplomák ünnepélyes átadása a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a megérkezéstől számított legközelebbi diplomaosztó ünnepségen történik.

Egy személy - felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen - tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. (Ez főiskolánkon a 12 féléves képzési idejű teológia szakos, illetve a 11 féléves képzési idejű osztatlan tanárszakos hallgatókat érintheti.)

A nem tanári mesterképzési szakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan szakot követően felvett tanárszakon az állami támogatási idő további két félévvel lehet hosszabb. (Ez főiskolánkon a teológus végzettségre épülő hittanár-nevelőtanár mesterképzésen részt vevő hallgatókat érintheti.)

Aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses, önköltséges képzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe venni a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatói képzést.

Azoknál, akik 2006. január 1-je után - felsőoktatásban 2006. január 1-je előtt szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal - kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés, önköltség fizetése mellett folytatták, - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató, a felsőoktatási intézmény és az oktatási hivatal igazolással élhet.

Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje.

2014-től a beiratkozott hallgatók a FIR rendszerből nyomon követhetik, hogy hány támogatott félévük van, vagyis hány félévig tanulhatnak még állami ösztöndíjas képzésen.

Az alábbi linken érhetőek el azok az információk, hogy hogyan tájékozódhatnak a hallgatók a számontartott állami támogatott féléveik számáról:

www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/fir/fir_betekintes_tajekoztato

1. Tanegység-elismertetési kérelmeket minden félévben be lehet nyújtani, nem csak a tanulmányok elején.
2. Visszamenőleg nincs lehetőség tanegység-elismertetésre, vagyis csak az adott féléves tanegységeket vagy az elkövetkező félévek bármelyikéhez tartozó tanegységeket lehet elfogadtatni.
3. Javasolt, hogy az egy tárgyhoz (pl. Dogmatika) tartozó összes elvégzett tanegység (Kegyelemtan, Krisztológia,…) elfogadtatása egyszerre történjen.
4. Az elismertetési kérelemhez leckekönyv-másolat és tanegység-leírás szükséges. A kérelmek ügyében nem kötelező a hallgatónak személyesen egyeztetnie az illetékes oktatókkal.
5. A kérelme(ke)t az adott félévben a tanrendben közzétett határidőig kell benyújtani a Neptun Tanulmányi Rendszeren keresztül.
6. A kérelmeket először az oktatók véleményezik, az őszi tanulmányi félévben október 15-ig, a tavaszi félévben március 15-ig. A kérelmek ügyében – az oktatói javaslatokra tekintettel – a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság dönt az oktatói véleményezéstől számított 8 napon belül.
7. A döntésről a Tanulmányi Osztály a Neptun Tanulmányi Rendszeren keresztül tájékoztatja a hallgatókat a döntés meghozatalától számított 8 napon belül.
8. A hallgatók a döntés ügyében a rektornak címzett és a Tanulmányi Osztályon leadott kérvénnyel fellebbezhetnek a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül.
A kérelmeket a csatolmányokkal együtt a Neptun Tanulmányi Rendszeren keresztül kell benyújtani.

A kérelmek elérhetők a Neptun Tanulmányi Rendszerben az Ügyintézés/Kérelmek menüpont alatt.