Ószövetségi exegézis I. Tóra és Bölcsességi írások

Bevezetés az Ószövetségbe I–II. (MTBO1–2N, HBO1–2N, BABO1–2N, BABO1–2/E, HBO1–2/E)

A Tóra és az Írások gyűjteményéből választott szakaszok exegetikai elemzésén keresztül megismerni a bibliai szövegek értelmezésének módszereit, az Istenről, emberről, világról való korabeli gondolkodás sajátosságait, a szövegek szerkesztés- és hagyománytörténetét, a bibliai kifejezések tartalmi árnyalatait, az elbeszélések irodalmi jellemzőit és teológiai tartalmát, hatástörténetét.

Ismeri a szentírásmagyarázat módszereit, a Kr. e. 10 – Kr. u. 1. századi bibliai szövegekben tükröződő gondolkodást Istenről, emberről, világról, történelemről, valamint a korabeli bibliai szövegek értelmezésének problémáit. Képes a bibliai elbeszélések elemző bemutatására, teológiai tartalmának kibontására, és azok kreatív feldolgozására különböző korosztályok részére. Elkötelezetten törekszik saját életében a Tóra szakaszaiban Isten, ember és világ iránt felismerhető tisztelet, valamint a bölcsességi iratok által képviselt vallási és erkölcsi eszmény megvalósítására.

1–3. Őstörténet: teremtés-elbeszélések, az emberi gyöngeség és isteni irgalom triptichonja. Szövetségi elbeszélések, a P történelemszemlélete. 4–5. Pátriárka-történetek: a pátriárka-ciklusok műfaja, irodalmi jellemzői, hagyományai. Isteni kiválasztás, a választott nép önértelmezése: Ábrahám meghívása, szövetségi elbeszélések. 6–8. Mózes meghívása; Kivonulás-hagyomány (Húsvét éjszakája és Tízparancsolat). 9–11. Tanító elbeszélések, illetve a bölcsességi írásokból választott néhány szakasz elemzése.

Minden alkalomra tájékozódás a kijelölt szakirodalomból, a foglalkozásokon tevékeny közreműködés. Az egyik témakörből – Tóra vagy Írások (Zsoltárok kivételével) – egy tanulmány bemutatása max. 1 oldal terjedelmű rezümében vagy szóban (20 %). Félév végén beszámoló a szemeszter során vizsgált szakaszokról irányított kérdések alapján. A kérdések megválaszolásához saját jegyzetek és szakirodalom felhasználható (20 %). Továbbá (60 % súllyal): Teológia szakon egy (vagy több) exegetikai módszer következetes alkalmazásával a másik témakörből – Írások (Zsoltárok kivételével) vagy Tóra – választott szakasz elemzése. A szakasz bemutatása egyéni témavezetés keretében, és az elemzés írott, max. 5 oldal terjedelmű összefoglalásának közzététele a Teams-csoportban a szóbeli perezentációt követően legkésőbb két nappal. Tanárképzésben és KLM szakon egy szakasz elemzése szakirodalom segítségével páros munkában, választott korosztály számára módszertani javaslattal vagy szemléltetőeszközzel. Az elemzés írott összefoglalása max. 5 oldal terjedelemben. Nappali tagozaton a téma szóbeli prezentációja is szükséges. A félév végén ezek alapján gyakorlati jegy.

Az órák során közreadott vázlatok. MAZZINGHI, LUCA: A Bölcsesség útja. Tanulmányok a Bölcsesség könyvéről, Sapientia– L’Harmattan, Budapest, 2016; A Bölcsesség szikrái (Luca Mazzinghi tanulmányai), Studia Biblica Athanasiana 15 (2014) 3–117, https://sapientia.hu/kiadvanyok/studia-biblica-athanasiana-folyoirat/bolcsesseg-szikrai-luca-mazzinghi-tanulmanyai; RÓZSA HUBA: A Genezis könyve, 1–2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2009–2011 (Szaktárs adatbázisban elérhető); THORDAY ATTILA: A szövetség mint ajándék és elkötelezettség. Isten és ember szövetségkötése az ószövetségi írásokban, Agapé, Szeged, 1996. 

Benyik György (szerk.): A Biblia értelmezése. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia, Szeged, 2004. augusztus 29. – szeptember 1., JATEPress, Szeged, 2005; Benyik György (szerk.): Isteni bölcsesség, emberi tapasztalat. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia, Szeged, 2011. szeptember 8–10., JATEPress, Szeged, 2012; Benyik György (szerk.): Mózes törvénye, Krisztus törvénye. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia, Szeged, 2006. augusztus 27–30., JATEPress, Szeged, 2007. Karasszon István: Az ószövetségi írásmagyarázat módszertana, Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa, 2005. A témához kapcsolódó bővebb irodalomjegyzéket a TEAMS csoportban kapnak a hallgatók.