Összefüggő egyéni iskolai gyakorlat (osztatlan tanári mesterképzés hallgatói számára)

Tantárgyfelelős: Szabóné Dr. Kármán Judit

Gyakorlatvezető: saját mentortanár

Az iskolai gyakorlatok magukban foglalják az általános tanári és az adott tanári szakképzettséghez, a tanári szerepkörökhöz kapcsolódó gyakorlati ismeretek szerzését, képességek, attitűdök megismerését, gyakorlását, az ismerkedést a munkahely világával (iskolai élet, iskolavezetés, kommunikáció szülőkkel, egyéni foglalkozás a tanulókkal, együttműködés), alapjártasság szerzését a tanítási, tanulási, nevelési folyamatok értékelésében, a szakmai fejlesztésekben.

Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat a képzés utolsó két félévében, a képzés során szerzett elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra épülő, gyakorlatvezető mentor és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett, lehetőleg egyazon köznevelési intézményben végzett szakmai gyakorlat. Célja az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének elsajátítása, illetve az iskolát körülvevő társadalmi, jogszabályi környezet, valamint a köznevelési intézményrendszer megismerése. Területei:

• a szaktárgyak tanításával kapcsolatos tevékenységek,
• a szaktárgyak tanításán kívüli oktatási, nevelési alaptevékenységek,
• az iskola mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése.

A gyakorlati munka segíti a tanári kompetenciák teljes körű fejlődését, különösen a tanulási folyamat tervezésére, szervezésére, irányítására és értékelésére vonatkozó ismeretek, képességek és attitűdök gazdagítását és megszilárdítását. A hallgató tapasztalatokat szerez a szakmai együttműködés és kommunikáció terén.

A gyakorlat során a hallgató a mentortanár vezetésével, irányításával, felügyeletével önállóan tartja meg egy tanulócsoport valamennyi hittanóráját. A gyakorlat részét képezi a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása, a tanítást kísérő szeminárium elvégzése és az adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálása is. A hallgatónak a félév során szaktárgyanként hetente legalább 2 gyakorló tanítási órát, a két szaktárgy tekintetében összesen legfeljebb tíz tanórát kell megtartania (nem kell egyenlő óraszámban tanítani a két tárgyat). Az iskolában töltött idejének legalább 50, de legfeljebb 70 %-ában végezzen a szaktárgyaihoz kapcsolódó tevékenységet (ebbe az órára való készülés, eszközök előkészítése, dolgozatjavítás stb. is beletartozik). 

A féléves gyakorlat kísérését szolgálja a két szaktárgy szakmódszertani kísérőszemináriuma és a Reflektív pedagógia és pszichológia szeminárium.

A félév végén gyakorlati jegy. A pontos elvárásokról és követelményekről a félév elején kapnak részletes tájékoztatást a hallgatók.

A gyakorlat első fázisában érdemes önértékelést készíteni a tanári kompetenciák fejlettségi szintjéről. Ennek ismeretében lehet megtervezni a gyakorlatok során fejlesztendő kompetenciákat. Az egyéni gyakorlat során a tanulás legfőbb módja az önelemző, önértékelő munka, amelyet a hallgató folyamatosan dokumentál (tematikus terv, óravázlatok, reflexiók, önreflexiók). A gyakorlat értékelése a mentortanár (szöveges és táblázatos formában rögzített) visszajelzése alapján történik.

A képzés keretében végzett gyakorlati munkát a hallgatók a portfólióban dokumentálják, ami külön tanegység. 

Kotschy Beáta: Útmutató a hittanárképzés tanítási gyakorlataihoz a hallgatók és a mentorok számára, Sapientia Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2011, (Letölthető a jegyzetadatbázisból.); Falus Iván: A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai, Gondolat, Budapest, 2006; Kimmel Magdolna: A tanári reflexió korlátai, Pedagógusképzés 4 (2006/3–4) 35–50.

A gyakorlathoz szükséges dokumentumok elérhetők a jegyzetadatbázisban.