Neveléstörténet

A kurzus keretei között végzett munka célja egy olyan korszerű tudásrendszer kiépülése, amelynek segítségével a hallgató oktatói és nevelői tevékenysége során képessé válik a kortárs pedagógiai problémák történeti összefüggéseinek felismerésére. A neveléstörténet — a neveléselmélet, a nevelési gyakorlat, az intézményrendszer, a neveléspolitika, illetve a gyermekkor fogalmának történeti vizsgálata — így nem csupán egy sajátos műveltséganyag elsajátítását célozza, hanem a történeti dimenzió tudatosulása nagymértékben hozzájárulhat a ma pedagógiai kihívásainak professzionális megoldásához is.

A hallgató pedagógiai gondolkodásába szervesen beépül a problématörténeti megközelítés, és ennek segítségével képessé válik a pedagógiai jelenségek komplex megértésére és a problémák szakmailag magas szintű megoldására. A kurzus elvégzése hozzájárul a pedagógus kutatói attitűdjének fejlődéséhez: a pontos problémafelvetés, az utánajárás, a forrás- és szakirodalomelemzés, valamint a módszertani tudatosság igényéhez.

A neveléstörténet mint pedagógiai diszciplína. Nevelés az írásbeliség előtt. Az ókori nevelés (ókori keleti kultúrák, ókori görögök, ókori Róma, ókori korai keresztény nevelés). Klerikus és világi nevelés a középkorban.  Reneszánsz és humanizmus. Reformáció és ellenreformáció. A 17. század pedagógiai törekvései. A felvilágosodás. A német filozófiai pedagógia (Kant, Fichte, Hegel, Schleiermacher, Fröbel, Herbart). A 19. század új nevelési törekvései. A pozitivizmus. A pedagógia önálló tudománnyá válása. Iskolaügy és pedagógia a 20. század első felében. A pragmatizmus és a gyermektanulmány. A reformpedagógia szakaszai. Az elméleti pedagógia főbb irányzatai. Iskolaügy és pedagógia a 20. század második felében. A magyar iskola ezer éve. 

Aktív órai részvétel (megengedett hiányzás az SZMSZ szerint). Félév során esszé készítése, leadása szorgalmi időszak végéig. Félév végén kollokvium. 

• Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe, Osiris, Budapest, 2005; 
• Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla (szerk.): Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. Bp. Osiris, 2006.

Alexandriai Kelemen: Paidagógosz. A nevelő, Jel, Budapest, 2013; Erőss Gábor – Kende Anna: Túl a szegregáción. Kategóriák burjánzása a magyar közoktatásban, L’Harmattan, Budapest, 2008; Fizel Natasa: A magyar polgári iskolai tanárképzés története (1868–1947), Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2018; Kéri Katalin: Lánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon: nemzetközi kitekintéssel és nőtörténeti alapozással, Kronosz, Pécs, 2018; Németh András – Boreczky Ágnes: Nevelés, gyermek, iskola. A gyermekkor változó színterei, Eötvös József, Budapest, 1997; Németh András – Skiera, Ehrenhard: Reformpedagógia és az iskola reformja, Tankönyvkiadó, Budapest, 1999; Pálhegyi Ferenc: Van-e keresztyén pedagógia? Bibliaiskolák Közössége, Budapest, 2000; Pukánszky Béla: A gyermekkor története, MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001; Sanda István Dániel – Simonfi Zsuzsanna: Nevelés a szakralitás dimenziójában, Gondolat, Budapest, 2011; Szabolcs Éva – Mann Miklós: Magyar neveléstörténeti tanulmányok I–II., Eötvös József, Budapest, 2002; Gravissimum Educationis nyilatkozat a keresztény nevelésről, in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2007, 367–389; Kéri Katalin: Neveléstörténeti vázlatok, JPTE, Pécs – Budapest, 1996; Németh András – Heinz-Elmar Tenorth (szerk.): Neveléstudomány-történeti tanulmányok, Osiris, Budapest, 2000; Pukánszky Béla – Zsolnay Anikó: Pedagógiák az ezredfordulón. Szöveggyűjtemény, Eötvös József, Budapest, 1998.