Morálteológia I.: Alapvetés

Fundamentális teológia: A kinyilatkoztatás és a hit (MTFU1N, HFU1N, BAFU1N, BAFU1/E); Fundamentális teológia: A Krisztus-esemény (MTFU2N, HFU2N, BAFU2N, BAFU2/E)

A morális alapfogalmak, az interdiszciplináris tudományos metódus és morális szisztémák történelmi és mai értelmezése. Ezek segítségével az erkölcsös életvezetés és tanácsadás megtanulása az evangélium, a teológiai és a humántudományok fényében.

Ismeri az erkölcsi alapfogalmakat és szisztémákat, a teológiai és humántudományok eredményeit. Képes az élet mint erkölcsi feladat igaz vezetésére: nagy döntések meghozatalára, az azokban való stratégiai kitartásra, az erkölcsi feltámadásra, valamint az erkölcsi alapértékek megvédésére. Erkölcsileg képzett személyiségként belátja a Krisztushoz tartozás fontosságát, elkötelezett tagja az egyháznak, segítően áll mások mellett életvezetésükben.

(nappali tagozat): 1. Az erkölcsteológia tudományos fogalmai, metodikája, felosztása. 2. Az erkölcsteológia interdiszciplináris jellege: szerves kapcsolata a teológiával, a filozófiával és a humántudományokkal. 3. Az Ószövetség ethosza (Törvény, Dekalógus, próféták, bölcsességi irodalom). 4. Az Újszövetség ethosza (a Hegyi beszéd, evangéliumi etika, Szent Pál etikája). 5. A természetes erkölcsi törvény elméletének története és mai értelmezése. 6. Erkölcsi princípium, norma, imperativus. 7. A transzcendentális és kategoriális szabadság mint az erkölcs lehetőségi feltétele. 8. Alapdöntés – egyes döntés. A döntések stratégiai meghozatala, az azokban való kitartás. 9. Az erkölcsi lecsúszás és a mélypontból való feltámadás teóriája és gyakorlati lépései. 10. A lelkiismeret szentélye, méltósága, nevelése és tévedései. 11. A nehéz döntést segítő erkölcsi szisztémák, érvelések. 12. Az erények története és jellemalakító hatása. 13. A bűn értelmezése, lejtője és fajtái. 14. Az erkölcsös életvezetést segítő spiritualitás, motiválás.

(esti tagozat): 1. Az erkölcsteológia tudományos fogalmai, metodikája, felosztása. Az erkölcsteológia interdiszciplináris jellege. 2. Az Ószövetség és az Újszövetség ethosza és a természetes erkölcsi törvény teóriája. 3. A transzcendentális és kategoriális szabadság mint az erkölcs lehetőségi feltétele. Az alapdöntés/egyes döntés stratégiai meghozatala és az abban való kitartás gyakorlati lépései. 4. A lelkiismeret méltóságának, nevelésének és a döntést segítő erkölcsi szisztémáknak a megismerése a döntésekhez. 5. A bűn lejtője, osztályozása és az erkölcsi feltámadás.

A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli kollokvium.

Papp Miklós: Teológiai etika – alapvetés, jegyzet (tételsor a tartalomjegyzék); A Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK), Szent István Társulat, Budapest, 2013, 1699–2051. pontok.

Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Hívás és válasz, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Tarjányi Zoltán: Morálteológia, 1. kötet, Az erkölcsteológia története és alapfogalmai, Szent István Társulat, Budapest, 2013; Demmer, Klaus: Fundamentale Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 1999; Böckle, Franz: A morálteológia alapfogalmai. A keresztény lelkiismeret és nevelése, Jel, Budapest, 2004; II. János Pál: Veritatis splendor. Enciklika az egyház erkölcstanának néhány alapvető kérdéséről, in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 7–86; Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003;  Németh Gábor: A halálos bűn mint morálteológiai probléma, Jel, Budapest, 2006.