Intézménylátogatási gyakorlat I. Alapellátás

A hallgatók megismertetése a gyermekjóléti alapellátást végző intézmények gyakorlati működésével, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak együttműködésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó által ellátható feladatokkal. 

Ismeri a gyermekjóléti alapellátásban dolgozó családsegítő, esetmenedzser feladatait, munkamódszereit, a napi munka során előforduló problémahelyzetek kezelési módjait. Képes a gyermek, a család szükségleteinek felmérésére, a segítségnyújtás módszerének meghatározására, együttműködésre az érintett személyekkel, intézmények, hatóságok képviselőivel. Elkötelezett a gyermek érdekeinek képviselete, az ő érdekeinek legjobban megfelelő megoldások megkeresése iránt. 

Hogyan valósulnak meg a jogszabályokban és szakmai szabályokban megfogalmazott elvárások a meglátogatott intézményekben? Milyen környezetben helyezkedik el az intézmény? Milyen alapvető feladatokat látnak el az intézmény munkatársai? Milyen kritikus pontokat érzékelt a látogatás során? 

Az intézménylátogatás során szerzett tapasztalatokról összefoglaló feljegyzés készítése a tematikában szereplő kérdések mentén. A félév végén gyakorlati jegy. 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet; A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet; Dokumentációs vonalvezető – Útmutató a család- és gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozó szakembereknek a dokumentáció vezetéséhez, SZGYF Módszertani Főosztály, Budapest, 2018; Gál Antal: Gondolatok a 20 éves gyermekjóléti szolgáltatásról, in: Lakner Zoltán (szerk): Nem csak szív kell, de kell tudás is!, SZOSZAK, Budapest, 2017, 76–98.

Dettre Erzsébet (szerk.): Gyermekeink védelmében. Módszertani kézikönyv az egységes gyermekvédelmi nyilvántartási rendszer használatához, SZMI, Budapest, 2007; Emri Miklósné – Szabolcsi Julianna: Szülői kompetenciák fejlesztése, intenzív családmegtartás, in Rácz Andrea (szerk.): A gyermekvédelem megújulási alternatívái, Rubeus Egyesület, Budapest, 2015, 73–89,

http://rubeus.hu/wp-content/uploads/2015/08/gyermek_es_ifjusagvedelmi_tanulmanyok_otodik_kotet.pdf;

A gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben, nevelőszülői hálózatokban és a javítóintézetekben ellátott gyermekek és fiatal felnőttek bántalmazási eseteinek kivizsgálására és kezelésére vonatkozó intézményi, fenntartói és ágazati módszertan, EMMI, Budapest, 2018; Lovas Zsuzsa – Herczog Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés, Múzsák Kiadó, Budapest, 1999, 62–87; Protokoll a gyermekvédelmi gondoskodáshoz kapcsolódó család- és gyermekjóléti szolgáltatások folyamatairól 2. kiadás, EMMI, Budapest, 2017; A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan, 3. kiadás, EMMI, Budapest, 2017; Szabó Lajos: Krízisintervenció a szociális esetmunkában. A krízisintervenció alapelvei, in Tánczos Éva (szerk.): Szociális munka egyénekkel és családokkal – esetmunka. A szociális munka elmélete és gyakorlata, 2. kötet, Budapest, 1997, 48–65; Szakmai ajánlás a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer működésének és működtetésének szabályairól 2. kiadás, EMMI, Budapest, 2017; Szakmai ajánlás gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálat speciális szolgáltatást biztosítók számára EMMI Budapest 2019; Tóth Zoltán: Miért nem harmonikus az együttműködés a központ és a szolgálatok között? Szociálpolitikai Szemle 3 (2017/3) 128–136.