Filozófia szigorlat

A Filozófia Tanszék szigorlati rendje

1. Bevezetés. 2. A Szigorlati Bizottság. 3. A szigorlat menete.

4. Érdemjegy.

5. Szigorlati tételek. 6. Segítség a fölkészüléshez

1.) Bevezetés

           Minden teológushallgató jogosult a filozófia szigorlati jegyre: ez alapesetben az első négy szemeszterben oktatott, a mintatantervben szereplő, kötelező filozófiai tárgyak (Filozófiatörténet I-IV, Filozófiai szeminárium I-II, Metafizika I-II, Logika, Ismeretelmélet, Kozmológia, Vallásfilozófia, Politikai filozófia, Etika és antropológia) érdemjegyeinek számtani közepe.

           Amennyiben a hallgató e lehetőséggel nem kíván élni, vizsgát kell tennie. E szándékát a IV. félév elején jelezni köteles a TO felé. Az továbbiakban olvasható vizsgarend értelemszerűen e második esetre vonatkozik.

           A filozófia szigorlat (examen rigorosum philosophiae) célja az első négy szemeszter során tanultak értő áttekintése, valamint a teológiai tanulmányokba történő mélyebb integrálása. Kitüntetett figyelmet érdemel a szerzetesi és pasztorális reflexió kérdése: Miként hasznosíthatja a hallgató bölcseleti tanulmányait szerzetesi élete és lelkipásztori munkája (igehirdetés, katekézis, müsztagógia, hitanórák, tanácsadás, stb.) során?

           Nem a korábbi vizsgák puszta megismétléséről van szó, hanem a már egyszer elsajátított tudásanyag teljesebb, átfogóbb rendezéséről, mélyebb, rendszeres átgondolásáról, egyúttal a vallásbölcseleti, valamint hittudományi szempont tudatos kiemeléséről. Ezért adunk meg egy-egy tematikára összpontosító, átfogó tételeket. Ily módon a tételsorban körvonalazott problémák több filozófiatörténeti korszakot ölelhetnek fel, ugyanakkor átjárhatóságot tételeznek föl az egyes filozófiai tárgyak között, egyszersmind vonatkozást keresnek különféle teológiai diszciplínák felé.

           Az eredményes fölkészülés tehát megköveteli, hogy a hallgató több szempontból, több filozófiai tárgy felől, a teológiai összefüggések felé nyitottan végezze a szigorlatra való felkészülést. Szükséges, hogy a hallgató az órai jegyzetek és kötelező olvasmányok áttekintésén túlmenően önálló kutatást végezzen, a problémáknak a hozzáférhető szakirodalomban utánajárjon, a keresett összefüggésekre önállóan rátaláljon. Ezeket körültekintően gondolja végig s részletesen dolgozza ki. Továbbá képes legyen kutatómunkájáról és bölcseleti tudásáról mind írásban, mind szóban szabatos fogalmazásban, összeszedetten számot adni.

           A szigorlat rendes ideje a teológushallgatók curriculumának IV. félévére, annak vizsgaidőszakára esik.

2.) A Szigorlati Bizottság

• A legalább két tagból álló bizottság elnökét a Tanszékvezető jelöli ki.
• A bizottság többi tagját az elnök kéri föl, ő jelöli ki a szigorlat jegyzőjét.
• Az elnök föladatai:
• a szigorlat megszervezése,
• a szükséges egyeztetés,
• az időpontok kijelölése és meghirdetése,
• kapcsolattartás a TO-val és a hallgatókkal,
• a tételek kiosztása,
• a vizsgadolgozatok begyűjtése és kezelése,
• szükség esetén a határidőket félév beosztásának megfelelően módosítja.

3.) A szigorlat menete

3.1.) A félév elején szigorlatozni kívánó hallgatók személyesen jelentkeznek a Bizottság elnökénél. Március 2-ig személyre szólóan kapnak tőle egy-egy tételt. E tételt 8–10 oldalas esszében otthon egyénileg kell írásban kidolgozniuk. A kész dolgozatokat elektronikus másolatban (Word dokumentum formátumban, nem pedig pdf-ként) április 24. déli 12:00 óráig el kell küldeniük az elnöknek, valamint kinyomtatott alakban be kell tenniük a tanszéki postaládába.

3.2.)    Az esszében nem elegendő pusztán vázlatszerű pontok megadása. A külalaknak eleget kell tennie a Főiskolánkon érvényes követelményeknek.

3.3.) Amint az elnök az esszéket átolvasta s kijavította, azokat írásbeli megjegyzéseivel és kérdéseivel együtt továbbítja a Szigorlati Bizottság tagjainak. A hallgatók május 29-ig visszakapják ez szövegeket, melyek alapján június 5-ig újabb, letisztázott, véglegesnek szánt – szükség esetén javított, illetve kiegészített – változatot kell benyújtaniuk az elnöknek elektronikus alakban, ő pedig ezeket továbbítja a Bizottságnak.

3.4.) A szóbeli feleletre ezután, a félév elején megadott időpontban kerül sor. Ennek rendes helye a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola.

           A szóbeli vizsgán a Bizottság tagjai közösen reflektálnak a hallgatók írásbeli munkájára. Ezen belül kitérnek arra, a szigorlatozók mennyire voltak képesek válaszuk első változatán javítani, annak esetleges hiányosságait orvosolni, a tanári útmutatást követni.

           A szóbeli megmérettetés során a hallgatók újabb, másik tétel részletes kifejtésére vonatkozó föladatot nem kaphatnak ugyan, viszont a szigorlat áttekintő természetének megfelelően az egész tananyagra, azon belül pedig elsősorban írásban kidolgozott tételükre vonatkozó kérdéseket igen. Egy-egy felelet időtartama legföljebb 30 perc.

           A szóbeli vizsga vezetése, a vizsgázók pontos beosztása és értesítése, a kapcsolattartás a hallgatókkal az egész félév során a Bizottság elnökének föladata, ugyancsak ő írja be a vizsgajegyeket a Neptunba. A vizsga pontos papíralapú könyvelése a jegyzőkönyvben pedig a jegyző dolga.

3.5.) A vizsga itt ismertetett menete, valamint áttekintő jellege miatt szükség esetén egy következő félévben kerülhet sor pótszigorlatra.

4.) A vizsga értékelése a Szigorlati Bizottság föladata. A végső érdemjegy kialakításához a Bizottság a hallgató írásbeli munkáit, valamint szóbeli számadását, illetve az elnök megjegyzéseit, javításait veszi figyelembe.

           Az elnök még szóbeli vizsga megkezdése előtt összehívja a Bizottságot. Annak tagjaival közösen az írásos anyag alapján előzetes javaslatot fogalmazhat meg az osztályzatokat illetően.

           NB Alapos és tisztességes írásbeli munka esetén a szóbeli résznek nem célja, hogy lerontsa a javasolt jegyet. Ám a hallgatónak a Bizottság előtt az általa földolgozott téma valódi megértéséről kell személyesen, szóban tanúskodnia.

           A szigorlati dolgozat elkészítéséhez használható elektronikus, számítástechnikai segédeszközökkel kapcsolatban a Bizottság nem ír elő s nem tilt meg semmit.

           Előzetes föladatát e tekintetben inkább abban látja, hogy óvatosságra és körültekintésre intse a szigorlatozókat: legjobban és leghitelesebben ugyanis a saját munkával szerzett tudásról lehetséges tanúságot tenni. Nem mind arany, ami fénylik. A könnyebbnek tűnő út pedig nem föltétlenül vezet a kívánt eredményre.

           Szóbeli feleletével a hallgató tehát akár javíthat hiányos és szegényes írásbeli teljesítményén, ám a mégoly szép írásos munka elvesztheti hitelét, ha szerzőjéről kiderül: valójában nem érti a leírtakat, maga nem gondolta végig a kapott tételt.

5.) Szigorlati tételek

           5.1.) Tekintse át az istenfogalom alakulását a görög gondolkodás mitológiai és filozófiai kezdeteitől a görög filozófia végéig! Mennyiben különbözik s mennyiben tér el a görög gondolkodás a kereszténységtől? Mit köszönhet a keresztény teológia e tekintetben a görögségnek? – Válaszában térjen ki a következő gondolkodókra: Anaximandrosz, Xenophanész, Hérakleitosz, Püthagorász, Parmenidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Plótinosz. – Platón, Arisztotelész, Plótinosz közül egyet elemezzen alaposabban!

           5.2.) Tekintse át az istenfogalom alakulását az újkortól a legújabb korig! A görög és középkori előzményekhez képest milyen újabb belátásokat s kihívásokat hozott e két korszak? Miként hatottak ezek a kortárs hittudományra? – Válaszában térjen ki a következő gondolkodókra: Descartes, Spinoza, Leibniz, Kant, Hegel, Heidegger, Lévinas, Marion, Mezei Balázs. – Leibniz, Kant, Hegel közül egyet elemezzen alaposabban!

           5.3.) Tekintse át a filozófia mint életbölcsesség (filozófiai praxis) alakulását a kezdetektől a görög filozófia végéig! Mennyiben különbözik s mennyiben tér el a görög gondolkodás ebben a kereszténységtől? Mit köszönhet e tekintetben a kereszténység a görögségnek? – Válaszában térjen ki a következő gondolkodókra: Hérakleitosz, Püthagorász, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Plótinosz. – Szókratész, Platón, Plótinosz közül egyet elemezzen alaposabban!

           5.4.) Tekintse át a filozófia mint életbölcsesség (filozófiai praxis) alakulását az újkorban s a legújabb korban! – Válaszában térjen ki a következő gondolkodókra: Descartes, Pascal, Kant, Wittgenstein, Viktor Frankl, Sárkány Péter. – Kant, Wittgenstein, Viktor Frankl közül egyet elemezzen alaposabban!

           5.5.) Tekintse át a nyugati kozmológia nagy korszakait, újításait, egyszersmind mutassa meg mi a kozmológia vallásbölcseleti, valamint teológiai, jelentősége! –Válaszában térjen ki a következő mozzanatokra: görögök, zsidóság, kereszténység, újkori tudomány, felvilágosodás.

           5.6.) A létezők leírása szubsztancia-akcidens, valamint actus-potentia fogalmaival: Jellemezze a két fogalompárt és jelentőségüket Arisztotelész filozófiájában, adjon rövid történeti áttekintést a szubsztancia fogalmáról (Arisztotelész, Descartes, Spinoza), s térjen ki a teológiai vonatkozásokra (örök és véges lét, keletkezés problémája, létezők hierarchiája, átlényegülés tana, személy fogalma, relációk a Szentháromságon belül). – Hogyan járulhat hozzá e tekintetben a filozófia a teológiai diskurzushoz?

           5.7.) Tekintse át a test-lélek problematika alakulását a görög és középkori filozófiában! – Térjen ki a következő gondolkodókra: Hérakleitosz, Püthagorász, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Plótinosz, Aquinói Szt. Tamás. – Elemezze alaposabban Aquinói Szt. Tamás nézetét! Miben egyezik s tér el Tamás Arisztotelésztől?

           5.8.) Tekintse át a test-lélek problematika alakulását az újkori és legújabb kori bölcseletben! – Térjen ki a következő gondolkodókra: DESCARTES, HUME, KANT, SARTRE, MARION. – Elemezze alaposabban és hasonlítsa össze SARTRE és MARION nézetét!

           5.9.) Tekintse át a természetes erkölcs (lásd etikai relativizmus vs. természetjog) kérdését a görög és középkori bölcseletben! – Válaszában térjen ki a következő gondolkodókra: Hérakleitosz, szofisták, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Aquinói Szt. Tamás – A szofisták, Szókratész, Platón, Aquinói Szt. Tamás közül egyet elemezzen alaposabban!

NB A kidolgozandó tételt pontos és teljes szövegét föl kell tüntetni a dolgozat elején!

6.) Segítség a fölkészüléshez

           A szakirodalmi tájékozódáshoz és a fölkészüléshez a Filozófia Tanszék oktatói a vizsgázók szíves rendelkezésére állnak.

NB      A Szigorlatra a hallgatónak jelentkeznie kell a Neptunban a félév elején, majd pedig meg kell keresnie a Bizottság elnökét, hogy közösen időben elindíthassák a vizsgára készülést.

           Ezért jelen dokumentum nemcsak a Sapientia honlapján, hanem a Filozófia Tanszék faliújságján is elérhető lesz.

A teljes dokumentum pdf formátumban ide kattintva letölthető.

Jó munkát kíván:

Dr. Bakos Gergely OSB

Filozófia Tanszék

tanszékvezető