Filozófia: Etika és antropológia

Orvosolható-e az érzelmek (szenvedélyek) és az értelem konfliktusa az emberben, s ha igen, ez milyen etikai pozíciókat eredményez? Léteznek-e „antropológiai állandók”, melyek megalapozhatják a jó cselekvésről és a jó emberi életről vallott felfogásunkat? A kollokvium ezekre a kérdésekre keresi a választ, bevezetést nyújt a filozófiai antopológiába, továbbá rámutat az antropológia és az etika lényegi összefüggéseire.  

Ismeri a filozófiai antropológia legfontosabb témáit, látja azok etikai vonzatait. Képes tudományos szempontok figyelembevételével önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra, véleményének és az igazságnak árnyalt és szabatos kifejezésére. Elkötelezetten törekszik tudásának bővítésére, keresi mások megértésének módját, tudatosan segíti a közös gondolkodást.

1. A kurzus áttekintése, általános bevezetés. 2. A tudat, a vallás és az ethos megjelenése a hominizáció folyamatában. 3–4. Test és lélek: a fontosabb lélekkoncepciók áttekintése az eszmetörténetben. 5. Alapfogalmak: értelem, tudat, érzelem, szenvedély. 6. Közös cselekvési elvek egy multikulturális kikötőben? – A paltóni etika érvényessége. 7. Arisztotelészi válasz az ész és a szenvedélyek konfliktusára. 8. A procedurális etika és annak emberképe. 9. Az egzisztencializmus emberképe. 10. Az érzelmek rehabilitálása az etikában: Max Scheler. 11. A világvallások emberképe. 12. Vallás és etika. 

Aktív részvétel az előadásokon zajló eszmecserékben. A félév végén szóbeli vizsga.

Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Nyíri Tamás: Antropológiai vázlatok, Corvinus, Budapest, 2015.

Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, Budapest, Európa, 1987; Scheler, Max: Az ember helye a kozmoszban, Osiris, Budapest,1995; Scheler, Max: A formalizmus az etikában és a materiális értéketika, Gondolat, Budapest, 1979, 27–180, 561–888; Spaemann, Robert: Erkölcsi alapfogalmak, Egyházfórum, Pécs, 2001.