Kód | Képzés | Követelmény | Heti óraszám | Kredit |
---|---|---|---|---|
BAET1–2N |
Katekéta-lelkipásztori munkatárs |
kollokvium
|
3 |
|
BAET1–2/E |
Katekéta-lelkipásztori munkatárs |
kollokvium
|
3 |
|
HET1–2/E |
Hittanár-nevelőtanár Hittanár-nevelőtanár – Közismereti tanárszak (ELTE) Hittanár-nevelőtanár |
kollokvium
|
3 |
|
RIET1–2/E |
Teológiai felkészítő modul (részismereti képzés) |
kollokvium
|
3 |
|
KGET1 |
kollokvium
|
3 |
A tanegység célja
Megismertetni Jézus születésének meghatározó idejét és helyét. Bemutatni a kinyilatkoztatás és az emberi gondolkodás kapcsolatát, illetve azt, hogy a kereszténység terjedése milyen mértékben függ össze az adott kor műveltségével, illetve milyen politikai következményekkel jár.
A hallgató fejlesztendő kompetenciái
Ismeri a Születés idejének és helyének időfelettiségét. A hallgató legyen képes annak bemutatására, hogy a hellenisztikus gondolkodás és a római állam hogyan gyakorol hatást a kereszténység kialakulására. A hallgató szerezzen olyan ismeretanyagot, amelyben átlátja a kereszténység meghatározó szerepét a keresztényi államberendezkedés kivitelezésében.
Tematika
1. Az egyház születési terepe: hellén-római civilizáció és judaizmus kereszteződésében. 2. A kereszténység terjedése: az államhatalom és az egyház kapcsolata (egyházüldözés, egy konzuli és két konzuli hatalom kialakulása). 3. Keresztény iskolák a hellén bölcselet és a római rétor-iskolai jog tükrében. 4. Teológiai viták és az egyetemes zsinatok. 5. Az egységes kereszténység felbomlása a Földközi-tenger térségében: az iszlám megjelenése. 6. A lelki és világi hatalom megosztása: a „privilegium ottonianumtól” a konkordátumig. 7. A cluny-i mozgalom hatása a független (exempt) pápaválasztásra 8. Az egyházszakadások és az uniós törekvések a konziliarizmus szellemében. 9. A bűnbánat és a bűnbocsánat a zarándoklatok tükrében: keresztes háborúk. 10. A szerzetesség kialakulása: az egyiptomi remeteségtől a koldulórendekig. 11. A Summa Theologica és a katedrálisépítészet kölcsönhatása.
A további témakörök (nappali tagozat): 12. A középkori magyar egyháztörténet: kereszténység felvételétől az Árpád-kor végéig. 13. A középkori magyar egyháztörténet: a virágzó középkorban.
A további témakör (esti tagozat): 12. A középkori magyar egyháztörténet: kezdetektől a reformációig.
Követelmény
A félév végén szóbeli vizsga (nappali tagozaton a tizenhárom, esti tagozaton a tizenkettő témakör a tételsor). A szóbeli vizsgát csak az a hallgató kezdheti meg, aki a kiadott évszámokat és fogalmakat ismeri.
Kötelező irodalom
Szántó Konrád: Egyháztörténelem, Jel, Budapest, 2014; Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe Jel, Budapest, 2016; Pierrard, Pierre: A Katolikus egyház története, Agapé, Szeged, 1994; Deák Hedvig: Egyháztörténelem, jegyzet; Szilas László: Kis magyar egyháztörténet, k. n., Róma, 1982.
Ajánlott irodalom
Török József: Egyetemes egyháztörténelem, 1–2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Szántó Konrád: A katolikus egyház története, 1. kötet, A katolikus egyház története alapításától a reformációig, Ecclesia, Budapest, 1987; Angenendt, Arnold: A kora középkor, Szent István Társulat, Budapest, 2008.