A 19. századba csöppentek vissza azok, akik május 15-én, pénteken délután megjelentek a Sapientia könyvtárában, egy különleges kamarakiállítás megnyitóján. A vizsgakiállítás Juhász Gergely egyháztörténész, a Sapientia rektorhelyettese kurzusát zárta le; kurátora két hallgató: Győrfi Panna és Tölgyesi Kristóf Teofil OFM.
A vizsgamunka részét képezte a megnyitó maga is, ami napra pontosan a Rerum novarum megjelenésének 135. évfordulójára esett. XIII. Leó és enciklikája kulcsfontosságú szerepet játszott XIV. Leó pápa névválasztásában, valamint a most megjelent, első enciklikájában is.
Akik éppen a Sapientia Könyvtár ablakai alatt kürtős kalácsoztak, azok meghökkenve hallhatták az Internacionálé kiszűrődő dallamát, amellyel kezdődött a történelmi korszak bemutatása. A kivetítőn Marx arcképét láthatták a jelenlévők, akinek műveiből felváltva olvastak fel passzusokat a kurátorok, miután felhangzott József Attila Munkások kórusa című verse.
Megállapítást nyert, hogy noha Marx szándéka is a munkásosztály megmentése volt, tényleges megoldást nem tudott nyújtani rá – így innentől a figyelem arra irányult, hogy vajon az egyház válasza megfelelőbb volt-e. A szegények szolgálatára születő szerzetesrendekről, a szolgálatban életszentséget elérő szent emberekről beszéltek a hallgatók, kiemelve Chantal Szent Franciska, Bosco Szent János és Slachta Margit életét és tevékenységét.
A 19. századi társadalmi válságra sokan próbáltak válaszokat adni, katolikus vonalon például Wilhelm Emmanuel von Ketteler (magyarosan: Ketteler Vilmos Manó), a katolikus szociális mozgalom jelentős alakja, akitől már közvetlen út vezetett a Rerum novarumhoz, XIII. Leó pápa 1891-ben megjelenő enciklikájához. Az egyházfő mélyen tisztelte Ketteler atyát, akinek életműve egyfajta szintézist jelentett, evangéliumi alapú alternatívát kínált a társadalmi krízisben felmerülő számtalan problémára.
Ezt követően a Rerum novarumból hangzottak el részletek: XIII. Leó sürgető szavai, melyekkel többek között az államok vezetőihez, a gazdagokhoz, a munkaadókhoz fordult, illetve buzdítása a keresztény erkölcsi rend visszaállítására. Végül még egy költemény következett, ezúttal az Istenem című vers József Attilától, majd a résztvevők belelapozhattak a kiállított könyvekbe (lásd a fotókon). A kötetlen beszélgetés után az Eucharisztikus himnusz zárta az eseményt.
A kamarakiállítást június 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Sapientia Könyvtár nyitvatartási idejében.