Job Getcha pizídiai metropolita tartott előadást a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán szeptember 25-én. A Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarkátushoz tartozó főpásztor a Görögkatolikus Metropólia vendégeként tartózkodott Budapesten, ahonnan Pannonhalmára utazott tovább, hogy a Főapátság meghívására részt vegyen az Ökumenikus Konferencián.
Job (Jób) metropolitát Kocsis Fülöp érsek-metropolita köszöntötte a Sapientia dísztermében, ahol a főiskola oktatói, hallgatói, valamint számos más érdeklődő foglalt helyet. A moderátor és tolmács szerepét Görföl Tibor teológus töltötte be, aki Job Getcha e témában írt egyik tanulmányát is magyar nyelvre fordította a Bencés kiadó Az első egyetemes zsinat című kötetében.
Kocsis Fülöp érsek közös imádsággal kezdte a rendezvényt, majd angolul köszöntötte, és a hallgatóságnak bemutatta Job Getcha metropolitát, aki többedszer járt Magyarországon. Kocsis Fülöp kiemelte: a Nikaiai Zsinat 1700. évfordulója nem pusztán történelmi megemlékezésre ad módot, de előtérbe hozza az ökumenikus szempontokat is.
Job metropolita az egység helyreállítását középpontba helyező előadása elején XIV. Leó közeli törökországi útjáról beszélt, hangsúlyozva: a pápa első nemzetközi útja Bartholomaiosz pátriárkához, a konstantinápolyi patriarkátushoz vezet.
Elmondta, magán a Nikaiai Zsinaton is az egyház egysége állt a középpontban, s a hitvallás és a Szentháromság kérdései elválaszthatatlanok voltak az egység igényétől. Az egyházzal való közösség helyreállításának korabeli útjainál is kulcsfontosságú szerepe volt a hitvallásnak és a keresztség szentháromsági szerkezetének. A húsvét közös ünneplése, időpontja kiszámításának módja már a Nikaiai Zsinat idején is kiemelt téma volt – mutatott rá.
Rátérve az egyházi egység helyreállításának mai lehetőségeire leszögezte, a Nikaiai Zsinat döntései ma is mérvadóak, támpontokat jelentenek az egységre törekvőknek. Méltatta az erre irányuló munkát, illetve végigvette a Filioque-betoldás ügyében az elmúlt évtizedekben tett kijelentéseket, szimbolikus lépéseket, többek között a konstantinápolyi pátriárkák és a katolikus egyházfők találkozásait, melyek alkalmával a Filioque nélkül (görög nyelven) mondták el közösen a hitvallást.
Job Getcha részletesen bemutatta a húsvét időpontjával kapcsolatos ortodox nézetek 20. századi alakulását, majd előadása végén leszögezte: a nikaiai rendelkezések a 21. században is prófétai erővel bírnak, hiszen előírják az egyházi egységet.
Ezután kapott lehetőséget a hallgatóság kérdésekre, amelyek többsége a közös húsvét lehetőségére irányult. Job metropolita elmondta, különösen is érinti ez a kérdés a diaszpórában élő ortodox híveket, illetve a vegyesházasságban élőket. Emellett felmerül a kérdés: hogy tudunk tanúságot tenni a világ előtt, ha a húsvét közös időpontjában nem tudunk megegyezni?
A Nikaiai Zsinat 1700. évfordulója jó alkalmat jelent a kérdés felelevenítésére, újbóli körüljárására. Azonban, sajnos, bár egyszerűnek tűnik a helyzet, hiszen „ha késik az óránk, egyszerűen beállítjuk a helyes időt”, sokan az ortodox világban hallani sem akarnak erről. Az „óraátállítás” abban állna, hogy a pontatlan julián naptárról az ortodoxia átállna a pontos gregorián naptár használatára. Döntést azonban csak egy pánortodox zsinat hozhatna a kérdésről, amelynek megszervezése viszont a mai körülmények között aligha kivitelezhető.
Szintén kérdésre válaszolva az előadó megosztotta, egyes ortodox főpásztorok is tiltakoztak az időpontváltoztatás ellen, amellett, úgy tűnik, sem a hívek, sem a papság nincs erre felkészülve, és félő, hogy ez a változás csak újabb szakadásokat okozna. Utalt az 1923-as részleges naptárreformra egyházában, amikor a nem mozgó ünnepeket a Gergely-naptárhoz igazították – sokan nem fogadták el azt sem, így alakult ki az ónaptáras irány.
Felmerült a kérdés, hogy lehetséges-e nem csupán egyetemes, hanem regionális szinten elkezdeni az egységtörekvéseket. Job metropolita elmondta, az elméleti megközelítés szerint teljes egyházaknak kell egységre lépniük – miközben mindegyik egyházon belül is feszültségek vannak, s ezért „romantikus elképzelés”, hogy teljes egyházak egyesüljenek egymással. A hivatalos párbeszédbizottságok ezért is támogatják, hogy regionális szinten is folytassanak párbeszédet.
Job Getcha ezután bemutatta a jelenlévőknek Georges Florovsky teológus megközelítését, aki állást foglalt a térbeli ökumenizmussal szemben. A 20. század derekán sokan úgy gondolták, hogy a különféle egyházakat csak össze kell illeszteni, mint egy kirakós darabjait. Florovsky szerint ez nem működik, ehelyett időben kiterjedő ökumenizmusra van szükség; a hagyomány időbeli kibontakozását kell alapul venni, erre épülhet az egység; erre hivatkozik II. János Pál pápa Ut unum sint kezdetű enciklikája is.
A rendezvényt Bagyinszki Ágoston OFM rektor zárta le, aki megköszönte Job Getcha metropolitának a kiváló előadást, mellyel a Nikaiai Zsinattól napjainkig vezette a hallgatókat és a hallgatóságot, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben is kínálkozik alkalom az együttműködésre.
Szöveg: Verestói Nárcisz
Fotó: Király András
Forrás: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola